Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Hatvani Dániel: A tanyai gazdálkodás és életmód lajosmizsei tapasztalatai
a szemléletben, a törekvésben mindenképp így van, még akkor is, és ott is, ahol a könyörtelen gyakorlat a havi fizetésnek juttatja az elsőbbséget a megélhetésben. A termelőszövetkezeti mozgalomban lényegében már jelen van a harmadik nemzedék, mostanában válik teljes értékű taggá és munkavállalóvá, s több apró jelenség arra enged következtetni, hogy az életmódot illetően szemléletváltozás van érlelődőben. E fiatalok körében egyre népszerűtlenebb az olyan tevékenység, mely állandó jelenlétet és helyhezkötöttséget kíván. A tehéntartásra ma már egyetlen fiatalt sem lehet rábeszélni, még ott sem, ahol a.legeltetési körülmények eszményiek. Sokkal inkább kaphatók a csirkenevelésre, mert ótt egy-egy turnus nyolc hét alatt „kifut”, s ha a hasznot zsebre vágta, minden kockázat nélkül felszámolhatja vagy szüneteltetheti a vállalkozást. S él, jön-megy, utazgat, amíg a pénzből tart. Önmagán túli értéke számára a vagyonnak nincs, nem értékeli többre, mint ami forinttal kifejezhető, s teheti, hiszen készen ült bele, nem az ő verejtéke tapad hozzá. A tanyai gazdálkodás Lajosmizsén, mint háztáji, mint kisvállalkozás, mint mellék- tevékenység csaknem az egész lakosságot közvetlenül érinti, tehát az iparból élőket és a szellemi dolgozókat is. Kivételnek talán csak egy egészen szűk értelmiségi réteg tekinthető. Ebben elsődlegesen szerepet játszanak a mai megélhetési viszonyok; az elmúlt évtized közepére elért életnívónak görcsös, mindenáron való fenntartása, de van más, némiképp összetettebb motiváló tényező is. Jelesül az, hogy a főállást nyújtó munkahelyek — s ezek alól a közös gazdaságok sem kivételek — máig sem képesek a jövedelem kellő differenciálására, ha volna is ilyen szándék a vezetőkben, túlságosan nagyok a kötöttségek, ezért szabad kifutási terepként marad a háztáji, s minden egyéb kisparcella, amely ma már lehet tíz—húsz hektáros terület is. Itt mindenki bizonyítja, hogy mire képes. Legfőképp olyan értelemben, hogy mit képes elérni. így válik Lajosmizsén a háztáji és a kisüzemi parcellás gazdálkodás önmagán túli jelentőségűvé, így terebélyesedik a kultusza a szükséges fölé, minden pozitív hozadékával és negatív következményével együtt. Mindenesetre az a sok-sok beruházás — épületekben, gépekben —, továbbá az invenció, a felhalmozódott termelési tapasztalat, mely a kisüzemi tanyai gazdálkodás mostani dinamikus és kétségtelenül virágzó formáit kialakította, hosszú időre garantálja a „szektor” működőképességét, ha annak irányát megszabni nem is tudja. FOLYÓIRATUNK SZERKESZTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDNEK BUDA FERENC (főmunkatárs) FŰZI LÁSZLÓ GOÓR IMRE KOVÁCS ISTVÁN PINTÉR LAJOS SÜMEGI GYÖRGY ZÁM TIBOR 67