Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 7. szám - VALÓ VILÁG - Beke György: Elnökök és emberek
— Azóta a volt ellenfelei is tisztelettel beszélnek róla. — Nem nagyon hallottam emlegetni. — Sok egyéb dolga van mindenkinek .... Nem emlegetik, mint Zidaru Máriát Pálfalván vagy Sáfár Miklóst Tiszahosszúmezőn. Elfelejtették. Pedig hármuk közül ő tett legtöbbet gazdaságilag faluja fejlesztéséért, így vélekedik erről Kiss József kollégám, szatmári kenyeres társam, aki a gencsi szegényparaszt szemével nézte, kísérte nyomon és segítette évtizedeken át a környék termelőszövetkezeteinek életét. Obis Gyula siet haza, várja a mesterember, aki központi fűtést szerel a házába. A padlásfeljáró alatt helyezik el a kazánt, hat helyiséget fog melegíteni. És csupán harmincezer lejbe kerül az egész. Divatba jött ez a szerkezet Börvelyen, vagy tíz házban melegít már. — Effélével törődik ma igazán a börvelyi nép, kérem ... Hajdani legendák talán elevenebbek, mint a közelmúlt emlékei... Az Ecsedi láp szegénye volt itt, s noha a láp egy évszázada nincs többé, titkai megmaradtak . .. Mondják, hogy feneketlen mélységű volt, százöles kötél sem érte el a fenekét... Vize nem fagyott be soha ... Falukat nyelt el házastól, emberestől ... Sárkány-kígyók éltek az áthatolhatatlan nádasokban ... Ma is félik a hajdani nádast, de nem átkozzák, Börvely szegény népét ez tartotta el: a keservesen nehéz nádvágás... Vészes időkben pedig jó menedék lett a láp, az a sziget benne, melyhez egyetlen bejárat vezetett. Ha oda bevette magát a falu, senki sem közelíthette meg őket... A kuruc-labanc harcok idején mégis úgy elnéptelenedett Börvely, a Károlyi grófok messze környék megmaradt reformátusait telepítették ide, egy csukorékba. Székelyek is jöttek akkor, Bodoki Henter Márton hívta ide őket, földijeit, miután 1785 táján börvelyi papnak választották ... A zömök, csendes, szívós alföldi magyarok között nem ismerem már meg a hajdani székelyeket. Tatáros arcú börvelyieket is látni. A török világban egy portyázó török—tatár csapat tévedt be a lápi ösvényen, ott fogták a szigeten ... Feljegyzések csakugyan említenek egy elsáncolt magaslatot, földvár volt rajta, Ziget vár a neve. Ennek az emléke rejti a börvelyi történelmet, a láp titkait? Büszkék a börvelyiek, hogy még Ady Endre is írt róluk, igaz, nyolc sort összesen, 1906 áprilisában. Igen ám, de ebben nem kevesebbet mondott a faluról, mint hogy Börvely a világ közepe, már az itteniek tudatában, akik addig jól érezték magukat a falujukban. Többé azonban nem érzik jól, menekülnek, elmennek Amerikáig... Börvelyről most csak Károlyig, Szatmárig, legfennebb Bányáig mennek el a szíjas tegnapi parasztok. Estére vagy hét végére hazatérnek, leülnek a tévé elé, bezárják az ajtót a családi házakban vagy a főtéri blokkokban, ne zavarja őket senki, jól akarják érezni magukat falujuk csendjében . . . 49
