Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 7. szám - VALÓ VILÁG - Beke György: Elnökök és emberek

el nem betegeskedett. Akkor aztán Ferenti Valernak adta át a gazdaságot. Nem is élt már sokáig ... Szabó Zoltán lakatos azon a nagy csoportképen —a parlamenti képviselők között — megkeresi Zidaru Máriát: — Itt van a második sorban, a pártvezetők mögött. Mert a nemzetgyűlési elnökség tagja volt. — Említette, hogy Pálfalva a maga kerületéhez tartozott. — Előttem Zidaru Mária volt ott a parlamenti képviselő. 1957-ben ő egy másik kerületet kapott. — Városi szemmel nézve milyen faluvezetőnek ismerte? — Jól gazdálkodott, mert jó gazdák voltak Pálfalván. Mária pedig tudott bánni az emberekkel. — Jöttek-e magához, a képviselőhöz panaszra Zidaru Mária ellen? — Néhányszor ez is előfordult. Valaki azért panaszkodott, mert a földjeit eltagosí- tották. Abban az időben még nem mindenki volt bent a közös gazdaságban. Jöttek kulákok is, akik a házukat szerették volna visszakapni. „Itt van maguknál Mária, ő nagyobb, mint én, benne van az elnökségben. Hozzá menjetek”. Azt felelték, hogy hozzá nem mennek. — Féltek tőle? — Függtek tőle. — Igazságtalan volt? — Szigorú volt. De saját családtagjaival szemben is az. Fiának jobban fejébe szállt a dicsőség, mint neki. Panaszkodott volt nekem Mária, hogy fia a katonaságnál hetykén beszélt a feljebbvalóival, elhanyagolta a kötelességeit. Neki kellett elutaznia oda, hogy megregulázza katonafiát. A tisztek nem akartak kemények lenni a Zidaru Mária fiával. Nagy hatalom volt akkor Mária. Obis Gyula börvelyi tanító szinte családi közelségből ismerhette a Zidaru-családot. Apja a Károly melletti falu termelőszövetkezetének elnöke volt, egyidőben Zidaru Mária pálfalvi elnökségével; átjártak egymáshoz, családostól is. — Apám tisztelte Mariska néni öntudatát és szorgalmát. A szívósságát. De egy kicsit, azt hiszem féltékeny is volt rá. — A pálfalvi eredményekre? — Vagy a hírnévre. Úgy vélte, hogy abban egyébnek is része lehet. — Méltánytalan előnyben részesült? — Inkább az lett az előnye, hogy nő volt. — Ha gyakran járt Pálfalván, mégsem volt odavaló, az emberek őszintébbek lehet­tek magához. Szerették-e Zidaru Máriát Pálfalván? — Tudja, miért szerették igazán? Pálfalva szegényebb falu volt Börvelynél. Ott Mariska néni hozta el az igazi felszabadulást a szegénységnek. így érezték. Sikolya István az Obis Gyula apósa, vagyis Obis Lajos apatársa. Községi vezető ember volt, egy ideig tanácselnök. Zidaru Máriának jó ismerőse. — Kérdeztem tőle, Mariska, hogy lett ekkora szerencséd? Gyermekkoromban megettem a pelenkámat, felelte nevetve. Valamikor sokat nevetett. Pedig nehéz élet jutott neki. Cselédsors fiatalon, aztán belekerült a forgásba, vezetni a gazdaságot, járni Bukarestet, otthon pedig ápolni Lacit, az urát, akinek előbb az egyik lábát vágták le, majd a másikat is le kellett. Úgy gondoskodott róla, mint egy pulyáról. Volt két pu- lyám, most van egy harmadik, mondta. — így, hogy pulya? Vagyis magyarul, alföldi tájszólásban? — Úgy tudott ő magyarul, mint románul. A faluban az anyanyelvükön szólt az em­berekhez. Erre nagyon vigyázott. így volt ez természetes számára. 40

Next

/
Thumbnails
Contents