Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 6. szám - VALÓ VILÁG - Pavlovits Miklós: „Hol körbe folyik a Styx vize hétszer...” (Jegyzetek a hévízről)
réteg sem szikkadna ki az évek múlásával, így nem kell tartani a kiapadástól sem. Párizs közelében már működik egy ilyen rendszer, bár az is igaz, hogy az ottani geológiai viszonyok egyszerűbbek, tisztázottabbak, mint az alföldiek. A magyar geotermikus kutatás és felhasználás fejlesztését az elmúlt évtizedben nem serkentette a termálvizek bősége. Ám az energiahordozók áremelkedése és a reális jövőszemlélet a jelek szerint riadóztatja a hazai hévizek illetékeseit, s ha lassan is, de egyre több központi szabály, rendelkezés lát napvilágot a pazarlás megszüntetésére. És noha a közvetlen — személyekre szóló — érdekeltség még mindig nem eléggé hatásos, egyre többfelé találni vállalkozót a drágábbnak tűnő, de hosszú távon hasznosabb és takarékosabb termálvíz-feihasználásra. A lakótelepi fűtés kikísérletezőjének szerepét ismét Szeged vállalta magára. A város az 1984—85-ös lakásátadási ütemben, a Felsővárosi negyedben egy termelővisszasajtoló kútpárt fúrat. A tervek szerint 1500 lakás fűtését akarják megoldani. Az új lakótelep fűtését kísérleti jelleggel készítik el, hiszen a hagyományostól eltérő módon kell megtervezni az épületek fűtési rendszerét, illetve a kisegítő, úgynevezett csúcskazánházat, amely rendkívül hidegben szolgáltatja az energiatöbbletet. A szivaty- tyúzás és visszatáplálás megoldására eddig csupán a kőolajiparnak vannak konkrét tapasztalatai, s ezért a felsővárosi kútpár országos modellé válhat. Az új rendszer gyermekbetegségeit itt lehet majd kiküszöbölni, s kidolgozni egy általános érvényű módszert. Mennyivel drágább ez a beruházás a hagyományos gázfűtésűnél? A számítások ellentmondásosak. Mást mutat az egyenleg, ha csupán azt nézik, hogy a jövőben ezerötszáz lakást termálvízzel fűtenek, s megint mást, ha azt is, hogy a kútpár enyhe időben (plusz kilenc fokig) a szomszédos kétezer lakás fűtésébe is besegíthet. Summa summárum, a többletköltségek az elképzelések szerint három év alatt térülnek meg — s ez az arány napjainkban gazdaságosnak ítélhető. Hazánkban a geotermikus energia évente mintegy nyolcvanezer tonna olajat helyettesít. Ennek értéke a mai árakon több mint fél milliárd forint. A tervek szerint a kormányzat ezt az arányt meg akarja duplázni a jövőben. A hévízfelhasználást kísérő gondok tehát ugyancsak megnövekszenek — amennyiben az olcsóbb megoldások hajszolása uralkodik el a beruházók gondolkodásában. Akart-akaratlan kényszer a geotermikus energia ésszerűbb hasznosítása, s ez nem okvetlenül a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásokat jelenti. Sőt! Az is várható, hogy az új, korszerűbb technikai megoldások bevezetésével a hévízkitermelés gazdaságossága romlani fog. De ettől nem szabad visszariadni. Hiszen ha egyszer a hosszú távon is megnyugtató megoldású termálfűtés — tételezzük föl — annyiba kerül, mint a szén- hidrogéné, még akkor is előnyösnek kell megítélni. Ezt az energiaféleséget ugyanis az országnak nem kell importálnia. 48
