Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - MŰHELY - Sümegi György: Szilády Károly arcképcsarnoka

Barabás Miklós: Tompa Mihály, 1855.

Marastoni József: Szász Károly, 1864.

Egyáltalán ki volt Szilád/ Károly és vajon milyen célra és hát kikről készített számára kőrajzokat Barabás Miklós? Csak Barabás dolgozott-e a kecskeméti nyomdásznak vagy esetleg más(ok) is? Ha igen, kik voltak ezek, mikor és milyen munkát végeztek?

Önéletírásában így mutatkozik be: „Én Szilády Károly születtem Pesth vármegyében, helyheztetett Szalk. Sz. márton mezővárosban, az odavaló prédikátor N Tiszt. Szilády Péter és Cséppán ’Susánna Szüleimtől, 1795-dik Esztendő Februárius Hónapja 5-dik napján. Apróbb oskoláimat Debreczenben a’ helybeli Collégiumban végeztem; de nehéz hallásom miatt, melly huzamos betegség következtében 1804-ben esett reám, a’ felsőbb tanulmányokat tovább nem hallgathatván, Szüleim gondoskodása a’ Könyv- nyomtatás Mestersége kitanulására Bétsbe küldött 1810-dik Esztendő tavaszán; mely- lyet ott elvégezvén, visszajöttem 1814-ben ősszel ’s Pesten folytattam munkálkodásomat 1816-dik esztendő Octóbere végéig. Ekkor Debreczenbe küldöttek Szüleim az itt Édes Anyámról reánk néző örökség gondjaviselésére és öreg Nagy Anyám tartására. A debreczeni Typográphiában felvevődtem 1816-dik Észt. November 10-dik napján ’s itt voltam folyvást egész 1833-dik Észt. Április utolsó napjáig; a’ mikor a már elébb munkába vett önnön magam számára állítandó Typographiához szükséges Privilégium kieszközlése végett Debreczent elhagytam”. Debrecen elhagyása után azonban még nyolc nehéz és küzdelmes év telt el (közben 1837-től a pápai ref. főiskola nyomdájának volt társtulajdonosa) míg végre az addigra már 30 éve nyomdász Szilády Károly 1841. július 1-én (1981-ben volt 140 éve!) megnyithatta „könyvnyomtató intézetét” Kecskeméten. Joós Ferenc szerint: „A kiadásában megjelent könyvek egy részéhez a szüksé73