Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény

ga, szarszar! (Természetesen sem az orkánt, sem borát nem akarom ide számítani, bár érdekes, hogy távoli eredeztetése állítólag összefügg a hurrikán-nal!) Az ormány=fil hortomu s az úr törökül, mintha emlékeztetne a magyar „fej” és a finn pää alakra? Szótagolva: e-fen-di (Fenség,fönség,fönt lévő?), de tán összefügg a „bej” kifejezéssel is?

Anélkül, hogy a példákat túlszaporítanánk, pedig lehetne az ilyen és hasonló szavakkal: harsog, finnül: raikua, rikoltozik: kirkua, rikkant: kiljata, kirkua, ricsaj: ra- hina stb., bár ezek kétségtelenül hangutánzó jellegűek, annyiban sem véletlen, hogy milyen — lágy, kemény! — hangzókkal mit utánozunk! (Talán már valahol utaltam arra, hogy milyen érdekes, főként törvényszerű, hogy a „lágy” szavunkban csupa lágy mássalhangzó van akárcsak a puha, pihe és sorolhatnám tucatjával s például a kő, kemény, ahogy a koppan is, kemény hangzóval kezdődik, finnül kemény: kova, kő: kivi — kavics, kövecs—. Persze a vas szavunk eredete másfajta lehet, bár ősi örökség, finnül a vaski: réz, de meggondolandó, hogy mongolul: tömör! Nyilván turnén, tömén s magyarban is az erő tömeg, tömkeleg alakult, de az erős gyerekre, emberre erős szó- használatra stb. azt mondjuk: vaskos!) Egészen elvontnak tekinthető a „kiáltás” szavunk, mégis — több összefutó ok miatt! — mondhatom: karcsú szó. Sorjázzanak még az iszonyodók és szörnyűlködők ellenére e rémes — noha talán rém egyszerű, bár nem egyszeri — szó-tövek, amelyek rész-t-vesznek ennek az igen tág — igen „tág” a dagadt ember! — jelentéstartalmi bőségnek ijesztően óriási körében, többszörözve és erősítve — néha látszólagos ellentmondásokkal! — az időbeni áthallásokat, hatásokat s talán föl is horkannak olvasóink, de azért nem lesznek igazán gorombák— igencsak igényesek lesznek velünk együtt—, mert reméljük, nem követünkéi böhöm nagy, állati nagy, marhanagy, bődületes szarvashibát. . . Már csak azért sem, mert mintha az érzelem váltakozó „hegy-völgyeit-horpaszait-domborulatait” a szavak érdességét is kifejeznék szikár keménységükkel is a hangok. Már korábban — másutt — szóltam a „káromkodik” szavunkról s arról is, hogy a haragos ember sokféleképpen „ragozza” szitkait, gorombaságát s hangosan — ordítva, bőgve, üvöltve — nyilvánul meg az indulatok durvasága; nagy dérrel-durral dúlni indul s persze földúltan . . . Finnül: karkea = durva, érdes, kemény, vaskos, nyers, goromba, karkeus = durvaság, keménység, gorombaság, karjua = bömböl, üvölt, ordít, karmia = borzongat, karmea=fanyar, morcos, nyers, durva, hátborzongató . . . Törökül: dörgés, dörgő=gürlemeklik, görlejen, garázdaság, durvaság: kabalik, hajratlik, káromkodik, káromló: küfr stb.

Mielőtt összegeznénk az azonosságokat és a hasonlóságokat kifejező szó-gyökök mássalhangzóinak „képletét”, röviden két dolgot említünk, mindkettő e dolgozat írása közben „szólt ránk”. Az egyik a szorzásra, többszörözésre vonatkozik. Ahogy már emlegettük finnül a szarvas: hirvi, partitív formája: hirvea és a nagyon nagy kifejezés hirmu suuri, mintha a magyar szar-vas szóból benne volna a -szer, -szór, -szőr mássalhangzója. Ugyanakkor finnül szorozni: kertoa, de azt is jelenti, hogy hosszadalmásán elbeszélni történetet, (történet finnül: tarina, törökül történet, történelem: tarih!) Még izgalmasabb az a tény, hogy az elsőként említhető török szorzószámnév: KERE, például egyszer: bir kere. Ugyanez finnül: KERRAN, egyszerre: kerrallaa, kerrassaan, s a kerros jelentése: réteg, sor, emelet stb. (Nagyon sok példát említhetnénk. Ám térjünk rá az igazi meglepetésre, de még előbb újra idézzük föl, hogy törökül a szorzás: zarb, a sok: csők! így hát a magyar SOK-SZOR törökül CSŐK KERE. Lám, mintha

ez a kifejezés a magyar SOK és a finn KERRAN-----szór, -szer, -szőr — szóból tevődne

össze?! De így is megfogalmazhatnánk magyar-törökül SOK ZARB stb. De ne kerítsünk túl nagy feneket a dolognak, mert kertelésnek, délibáb kergetésnek veszik az ügyet — a magyar KER-GET szavunkban a „kér” tán nemcsak a bekerítésre, hanem a SZOR-on- gató, SZOR-os- SZŰK-ítő üldözésre is utal és, hm, a GET-ről bizony eszünkbe juthat

64