Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Zöldi László: G. G. - Az ismeretlen Gaál Gábor
az, hogy Kecskemét utcáin egy vasravert embert kísérnek végig. 1919 őszén, a húszas évek legelején, különösen itt, Kecskeméten és környékén gyakoriak voltak a szélső- jobboldali kilengések, 1925-re azonban ez a város is, mint az ország annyi más városa, belesimult a bethleni konszolidációba. Amennyire ez a korabeli dokumentumokból megállapítható, Gaál Gábor talán két hétig tartózkodott a kecskeméti fogházban. Azt követően pedig eltávozott a városból, mert a rendelkezések értelmében joga volt szabadlábon védekezni. A két kecskeméti napilap, a Kecskeméti Közlöny és a Kecskeméti Lapok a továbbiakban egy-egy közleményben számolt be arról, hogy 1926 nyarán, illetve őszén a törvényszék tárgyalta, pontosabban: tárgyalni szerette volna Gaál Gábor ügyét. (Mindkét sajtóközleményt Nagyné Bársony Magda levéltáros találta meg. A Kecskeméti Lapok 1926. június 24-i számában jelent meg a következő, aláírás nélküli tudósítás: „Kommunista bűnpör a törvényszék előtt, Gál Gábor tanár izgatási bűnügye. A kecskeméti törvényszéken Aág Miklós tanácselnök tanácsa elé ma volt tárgyalásra kitűzve Gál Gábor fővárosi tanár izgatási bűnügye. Gál a kommün kitörése utáni hetedik napon, 1919. március 28-án, a»tantestület első felvilágosító előadásán«, melynek előadóit Budapestről küldötte Kecskemétre a »közoktatásügyi népbiztosság«, s a Katona József Színházban előadást tartott. Előadásának néhány mondatáért vonták azután izgatás címen felelősségre. Gál a kommün bukása után Bécsbe szökött, így nem részesülhetett az általános amnesztiában. Mintegy fél éve visszatért Budapestre, ahol nyomban letartóztatták és átszállították a kecskeméti ügyészségre. Itt két hétig volt előzetes letartóztatásban, míg az igazságügyminiszter — tekintettel arra, hogy a gyorsított eljárás megszűnt — elrendelte szabadlábra helyezését. Gál egy délutáni napon szabadult a fogházból és ismerősei társaságában elment a színházba, ahol éppen a Régi jó Budapest című operettet játszották — csaknem üres ház előtt. Erre jegyezte meg Gál: »Az én színházi beszédemet telt ház hallgatta végig.» Gál izgatási bűnügyet mára tűzték ki, csakhogy azon sem a vádlott, sem védője, dr. Nagy Vince volt belügyminiszter, jelenleg Kossuth-párti képviselő nem jelent meg, mire a bíróság elrendelte Gál Gábor tanár elővezetését. A bűnügy tanúi: Hajnóczy Iván igazgató, Lett József igazgató és Sárkány Pál igazgató a rövidesen megtartandó újabb tárgyalásra új idézést kapnak. Az újabb tárgyalást nemcsak Kecskeméten, de a fővárosban is igen nagy érdeklődés előzi meg.” A Kecskeméti Közlöny 1926. szeptember 23-i számában látott napvilágot a következő, szintén aláírás nélküli tudósítás: „Kommunista bűnügy a törvényszék előtt, »Akinek nem tetszik a kommunizmus, azt meg kell dögleszteni.« A 19-es forradalmi idők rossz emléke kísértett ma délelőtt a királyi törvényszéken, Aág tanácselnök tárgyalótermében. Gaál Gábor volt fővárosi tanár kommunista bűnügyét tűzte ki ma délelőtt 9 órára a kir. törvényszék. Gaált a vádirat szerint 1919. március 28-án, tehát a rémuralom bekövetkezése után néhány napra, a népbiztosság leküldte Kecskemétre s itt, a Katona József színházban beszédet mondott. A vádirat szerint többek között ezt a kijelentést tette: »Akinek nem tetszik a kommunizmus, azt meg kell dögleszteni.« A kommün bukása után Bécsbe emigrált, majd nemrégen visszatért Pestre. Ügyének tárgyalását már előbb is kitűzték, de Gaál nem jelent meg. Elővezetését rendelték el, de úgy látszik, közben már újra eltűnt Pestről, mert ma délelőtt sem érkezett meg. A tárgyalást elnapolták s a megjelent tanúk, ha vádlott előkerül, új idézést fognak kaP"'-” * * * 53
