Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Zöldi László: G. G. - Az ismeretlen Gaál Gábor
3. Gaál Gábor elvtárs ismertette ezután a politikai kérdést, melynek során rámutatott a régi rendnek legkiáltóbb hibáira, melyek úgy a testi, mint a szellemi munkások kizsákmányolásában nyilvánultak meg leginkább. Az öntudatára ébredt nép forradalmi úton kezébe vette a hatalmat s élete árán is megvédi kicsikart jogait. A fölépítendő kommunista államban nem lesz különbség szegények és gazdagok között, hanem mindenki, aki dolgozik, jólétben fog élni. Ezt nem lehetett elérni a múlt osztálytársadalomban, ezért volt szükség a proletárdiktatúra felállítására. 4. A kulturális és gazdasági kérdést Nagy Endre tárgyalta nagyszabású előadásában. Vázolta az új társadalmi rend kulturális terveit és berendezését, az egyház és az állam különválasztását, az alsó és felsőfokú oktatás reformját, melynek értelmében a nyolc elemi elvégzése után két részre, úgy mint szellemi és ipari kiképzésre tagolódik az oktatás. Egyetemi tanulmányokat csak kiváló képességűek végezhetnek. Az egyetem munkás-egyetem lesz. A theológiai és jogi fakultás megszűnik. Az oktatás ingyenes lesz. Az iskolán kívül a színház és mozi is a nép oktatását fogja szolgálni s a falukban és tanyákon is tartanak oktató előadásokat. A kultúrával szorosan összefügg a gazdasági kérdés is. A tanítóságnak fel kell világosítania a kisgazda parasztot a gazdasági kérdésekben, a föld mívelésére, a termelési szövetkezetek előnyeire vonatkozólag s a városok ipari proletársága és a faluk kisgazda parasztsága munkájának egymásrautaltsága tekintetében. Felhívja az előadó a nevelőmunkásokat, hogy mindnyájan tömörüljenek szakszervezetbe. Mindkét elvtárs magasszínvonalú, tudományos és gazdag gyakorlati tapasztalaton alapuló, meggyőző, szép előadását a legnagyobb figyelemmel hallgatták és lelkes tapssal köszönték meg az elvtársak, s egyhangú lelkesedéssel elhatározták a szakszervezet megalakítását, melybe mindannyian beléptek. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést bezárta. Bartha József sk. Füvessy Rózsa sk. elnök jegyző” * * * — Legalábbis a jegyzőkönyv szerint, meglehetősen keveset beszélt Gaál Gábor. A Horthy- rendszer logikájából kiindulva a történész „indokoltnak” tartja, hogy amikor 1925-ben hazatért Magyarországra a bécsi és a berlini emigrációból, azonnal letartóztatták és Kecskemétre kísérték? Romsics Ignác: — A rendszer logikája szerint kétségkívül indokolt volt ez a letartóztatás, mert 1919 őszétől kezdve hasonló előadásokat tartó emberek ellen szintén eljárásokat folytattak. ífr (Kecskemét, szemben a mai Városi mozival. Előttünk az egykori főutca — a mai Rákóczi út —, jobbra látható a Vasútpark bejárata, balra a híres Cifrapalota. Ezen a szakaszon ment végig a megbilincselt Gaál Gábor 1925 őszén.) — Gaál Gábor 1925. november 6-án Budapestről levelet írt atyai jóbarátjának, Hatvány Lajosnak. Egyebek közt ezt írja: ,,Október 28-án letartóztattak . . . Pestről, a Markó utcából fényes nappal vasra verve kísértek Kecskemétre, ahol aznap hetipiac volt. Fajtám igen közvetlen és tömeges érdeklődéssel kísérte köztük mégis feltűnő, pápaszemes, megvasalt földi valóm.” Most útjának körülbelül a mértani középpontjában állunk. A nagyállomásról indult el a szomorú menet, Gaál Gábor két csendőr kíséretében átgyalogolt a Vasútparkon. Itt, a főutca közepén húzódott a zöldségpiac, a forgalmas pénteki piacon csakugyan sokan megnézhették a szemüveges rabot, akit a közelben levő megyei bíróság épületébe kísértek, az épület hátsó részében volt a börtön, ide csukták be. Romsics Ignác: — Azt hiszem, a húszas évek közepén elég nagy feltűnést kelthetett 52
