Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - Körmendi Lajos: Miser-tatár négysorosok (műfordítás)

MISER-TATÁR NÉGYSOROSOK

Öt gomb van a mellényeden, Mind az ötöt adjad nekem.

Amint magadat becsülöd,

Úgy becsüljél mindig engem.

*

Repülnék, de nincsen szárnyam, Lovam sincsen, csak két lábam. Hazamennék minden héten,

Egy sárga ló minden vágyam.

*

Magas hegyen a sárga ló Dobog, nyerít le-fel járván.

Ha kedvesem eszembe jut,

Máris mennék, hátha vár rám.

*

Magas hegy tetején katlan áll, Nem tüzelnek alá, mégis forr. Hogyha szíved máshoz viszed el, Keseregjen rózsád mindenkor.

*

Térés határunk mentében Semmiből sincs nekem részem. Törekednék, legyen földem,

Csak a szükség a vendégem.

*

Álló napig gondolkodok,

Egész héten fontolgatok.

Addig-addig fontolgatok.

Míg mindenről lemaradok.

*

Fenn az égen felhő vonul,

Egyik elmegy, máris borul.

Két szeretőm van már régen,

Egyik búsul, másik virul.

*

Eső után oly mély a sár,

Nyoma marad, ha róka jár. Jóhíredet elveszíted,

Csak egy kicsit ravaszkodjál.

*

Kölest vetettem a hegyre,

Am a veréb mind megette.

Kicsi feleséget vettem,

Kecském mindjárt felöklelte.

*

Az én lovam derestarka,

Messzire jut lassan hajtva. Gyermekeink nagykorukra Katonaként vesznek oda.

*

A berekben csalogány szól,

Fülemüle mezőn dalol.

Jaj, de fáj az ember szíve!

Idegenből hazagondol.

KÖRMENDI LAJOS fordítása