Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 3. szám - Parancs János: Kaleidoszkóp, Gyagya bácsi szól kortársaihoz, Szolgák között szolga (versek)
GYAGYA BÁCSI SZÓL KORTÁRSAIHOZ Nem sokat látunk mi barátocskáim ebből a mai világból s amit meglátunk annak sincs semmi haszna nincs aki komolyan venné nincs következménye ártalmatlan fogatlan csábosok vagyunk mi ostorpattintásra ugró trapézon kuporgó macskák mindenki csak a nyugalmát biztonságát saját koncát nem becsüli senki a másét mintha a rang az elismerés volna a biztos esély valamiféle önigazolásra szemlesütve hallgatunk sopánkodunk ravaszkodunk s közben folyvást egymást marjuk hiába így élünk mi most többé-kevésbé mindannyian az alkoholtól dühödten a szégyentől nekikeseredve SZOLGÁK KOZOTT SZOLGA a költészet halódik napja leáldozóban TÁVOLODIK TÁVOLODIK ahogy öregszünk már nincsenek szavak csak szólamok burjánzónak kényszerpályán sodródik a gyakorlat az emésztőgödör felé s jól van ez így kívülről a közöny fojtogató gyűrűi belülről az öntelt igénytelenség a gőg sziporkázó petárdái PUSZTULJON EL VÉGRE LEGYEN PORRÁ ÉS HAMUVÁ hogy újjá születhessék egy fűszálban egy önzetlen lázadó eszméletben 16
