Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 2. szám - Vajda Mária: Szerelmi élet Balmazújvároson (II. rész)

direkt ezekre vadásztak. Jól tudtak kacsingatni, kivált ha az ember kicsit berúgott, a zsebbül oszt kikényszerítettík a forintot. De sok tehén ára elúszott éntüllem is, míg legínyember vótam, mer a nőt csak szerettem, oszt ha máskor nem, de a vásáron csak kaptam. Vigasztaltuk oszt magunkat azzal, mikor mán se tehén, se píz nem vót a vásár után, hogy elcseréltük a nígy lábút egy két lábú tehénír.” (gulyásbojtár, sz. 1899.)

A pásztorok közül a juhászbojtároknak nagyobb alkalmuk volt falubeli lányokkal, asszonyokkal nemi életet élni a házasság előtt, hiszen a juhjárások közelebb estek a faluhoz. Ezeknek a legényeknek a felszabadításában nagy szerepet játszottak a faluban élő szabadabb erkölcsű menyecskék, és sok esetben a tőlük sokkal idősebb bacsónék.

„Hát legkönnyebben a számadónéval lehetett egyessígre jutni. Az öreg isten tudja mér, de azok könnyebben adtak. Én is mikor bojtár vótam,az asszonyomon ótottam el először a vakrühöt. Mer tudja az olyan szólás vót, hogyha a juhászlegínyek úgy összejöttünk valahun, oszt megkérdeztük a társainktul — na megleled mán a jányon a vakrühöt? — Meg bizony komám, el is ótom — ez vót rá a válasz, mer hát resteltík vóna, hogy még nem tudnak bánni a nővel. Hát a vakrüh ott vót a nőnek a lába közt, a pinája vót a vakrüh, azt értettík alatta. Hát ügyi azír mondták, hogy vakrüh, mer a rühös junál is a vakrühöt vót a legnehezebb megtalálni, oszt ha azt nem tanálta meg, nem tudta beótani a juhász, akkor baj vót, oszt az szígyen vót a juhászra. Na oszt én is az asszonyommal lettem legelőbb jóba. Hazaküldött a gazda a faluba a felesígihe elesígír, oszt addig kérdezgette az asszonyom, hogy van-í mán szeretőm, hogy oszt ű lett. Utána is ótogattam a vakrühöt az asszonyomon, mer igen-igen szerette. Hát bejárásom vót hozzájok, mer a bojtárjok vótam, oszt ha kijött az asszonyom, mondta az urának, hogy tisztát gyúrna, küldjík be velem az ura egy kis vadruca tojást, vagy vigyek egy kis sziki- füvet neki, meg sokszor a gazda is engem küldött be az elesígír a faluba. Ilyenkor oszt az asszonyom mindig valahogy elrendezte hazurul a nígy apró családját, hogy ne legyenek útba.” (juhász, sz. 1899.)

A pásztorok házasság előtti nemi életében szerepet játszottak az előkelőbb városi asszonyok is, akik a kuriózumot, a magyar virtust keresték a pusztai pásztoroknál.

„Egyszer vótam kiállításon ott a Nyíri hodályba, még akkor a juhtenyésztő gazdák egy nagy bankettet csináltak. Hát az embernek megállt az esze, olyan nők, nagyságák, meg mind effélék, hát az úgy kiélvezte ott magát, hogy alig tudott hazamenni. Ezek a nagyságák megfogták a pásztorokat, a nő fogta meg, az úgy örült, hogy jól kibaszta magát magyarán megmondva. Bíresemberek vótak ügyi, hát vót olyan pásztor, én üsmer- tem egy T. F-et, hajtotta a tinógulyát, legínyember vót, ötvenéves. Hát ha az elkapott egy nőt, hát ott osztán vót mit csinálni. De mind ezek a nagy dámák, nem azok a rossz, csuresz paraszt jányok. Mer ügyi azok a csikós legínyek, gulyás legínyek, meg a juhászok is, hát az tele vót vírrel, asszony ritkán került, azok osztán kirázták a gatyát, mikor hidivásár vót, vagy ha ilyen nagyságás alkalom vót.” (juhászszámadó, sz. 1895.)

„Hát hiszen a nő ippen olyan kiváncsi, mint a férfi ember. Most ha egy úrinő került az embernek legínykorába, azt gondolta, — jaj istenem, hogy ennek milyen pinája lehet, — oszt vígeredménybe még rosszabb vót, mint egy paraszt jányé. Hát olyan bű vót, hogy mehetett abba szekérrel az ember. De azok a nők meg olyanok vótak, hogyha ilyen pásztorlegínyt megfoghattak, aki nem vót kiélvezve, hát az a nagysága az úgy élvezett, hogy azt nem adta vóna égisz vagyonáír, ha jól megkurgálták. Ha kijöttek ezek a nagyságák, akkor mán húzták félre az embert, hogy — jaj, szeretnék megnízni a kis- csikót, vagy bíbicet akartak látni — ilyenkor oszt mán tudtuk, hogy na ez is akar valamit tűlünk. Nem mind ilyen vót, mer egyszer az egyik csikós bojtár komám alaposan megjárta egy nagyságával. Azt hitte, hogy az is egy pásztor beöntíst akar, oszt a nő nagyon ellenkezett, mikor mán arra került vóna a sor, dehát a komám azt hitte, hogy a nő

95