Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Szenti Tibor: Vásárhelyi parasztcsaládok történelmi emlékezete
1. Mann, T. 1968. I. köt. 9 p. 2. Kalicz N. 1970. 3. A vásárhelyi határban két leggyakoribb neoli- thikus kultúra: „Kőrös-kultúra”: i. e. IV—III. évezred; Tiszai kultúra: i. e. 3200—2500. 4. A „nép történelmi tudata” magatartásformát jelöl. Minden nép számontartja elődeit, származását, büszke múltjára. A nép egész múltja ad egy, az ethnikum mellett elkötelezett, ezt a múltat, sorsot vállaló magatartást. 5. A „nép emlékezete” időben kitapintható, olykor már elmosódott, máskor valósághűen megtartott történelmi múltjának egyes eseményeit, személyeit őrizte meg. Mindaz az emlékanyag a magyar történelemből, amire a népünk emlékezik. 6. Katona I. 1977. 7. Katona I. 1977. 191—192 o. 8. Katona I. 1977. 192 p. 9. Török K. munkái. 10. Péczely A. munkái 11. Kiss L. 1957. 40 p. 12. Hajdú G. 1977.13. Ipolyi A. 1929. III. kiad. II. köt. 84—85 p. 14. Ipolyi A. 1929. II. k. 84 p. „ . . . a népünknél is fenlévő tudat, melynél fogva a hullámos földvonalakat, a szikes és kagylós alapú téreinket — egészen megfelelőleg a tudományos geognosticai nézetnek — egykori tenger alapnak tartja, beszélve, hogy ott valaha a vízözönkor tenger volt, s a vízözön elmúltával maradtak ott még a kagylók, .békateknők’ . . 15. László Gy. 1970. 2 sz. 161—191 p. Arch. Ért. 16. Törvény rendelkezett, a kudarccal járó kivégzést elszenvedő kegyelmében. 17. Szabó F. 1964. 44—47. p.18. Cs. m. Lt. H. F. IV. 1001. Hk. d. 9. 1855—1856.19. „Görgeit pl. a mintegy 36 korabeli felnépi dalból 32 tartja árulónak; a szóbeli visszaemlékezések majdnem fele neki tulajdonítja a szabadságharc elvesztését.” — írja Katona Imre i. m. 201. p. 20. „Pokoljárásom” címmel a Magvető Kiadó a teljes naplót közölni fogja. ADATKÖZLŐK Csorcsán Szűcs Imre (Cs. Sz. I.) Született: Hódmezővásárhelyen, 1907-ben. (Lakhelye: Hmvhely.Juhász Gyula u. 6/a.) 32 kishold jó minőségű földön gazdálkodott 1945 előtt. 1960-ban belépett a helyi Marx K. MGTSZ-be és onnan ment nyugdíjba. Kitűnő rímfaragó ember, verseit Vásárhelyen széles körben ismerik. Eddig három kötetnyi versét őrzi. Dombi Kiss Imre (D. K. I.) Született: Hódmezővásárhelyen, 1881-ben, meghalt Hódmezővásárhelyen, 1947-ben. Apja Kenyere-parti középbirtokos, aki 8,5 hold gyenge minőségű földet adott fiának. A vásárhelyi Pusztán, majd Nagymágocs határában gazdálkodik, utóbb, a saját erejéből gyűjtött 45—50 hold saját földön. Az első világháborút végigszenvedi. Kérdő Szűcs Ernő (K. Sz. E.) Született: Hódmezővásárhelyen, 1899-ben. (Lakhelye: Hmvhely. Szántó K. J. u. 53.) 100 hold fölött volt a vagyona 1945 előtt. A Szűcs család birtoka a Kenyere-ér partján feküdt már a török időkben is. Adatközlőnk mind a két világháborúban harcolt. Református presbiter. Családja több tárgyi és írásos emléket hagyott. Ez utóbbiakat adatközlőnk a saját gyűjtött adataival és a tapasztalataival kiegészítve megírta és beköttette. Tóth Ernő (T. E.) Született: Hódmezővásárhelyen, 1914-ben. (Lakhelye; Hódmezővásárhely, Síp u.22.) Elszegényedett juhász, földmunkás családból származik. Egyik rokonánál, Kömpöc-pusztán 13 éves korában rövid ideig maga is földművelést végez. A parasztélet életreszóló hatással volt rá; különösen anyai nagyapjának történetei. 1927-ben kőműves lesz, majd 1932-től 29 éven át artista. Bejárja Európát, majd a szakmából kiöregedve, visszatér Vásárhelyre, ahol kedvtelésből újra kőműveskedik és egyre nagyobb lendülettel tér vissza a parasztélet emlékeihez, míg végül maga is tollat fog és belekezd élettörténetének megírásába. JEGYZET
