Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 2. szám - Katona Imre: Néma népéről éneklő fekete bojtár (Sinka István költészetének népisége)

A jelzők közül 99 negatív, 73 pozitív és 51 semleges töltésű. A negatív csoportban élen jár a rongyos (4), öreg (4), vén (4), bús (3) vak (3) nyöszörgő (3), lompos (3) és a kopár (3). A pozitívok közül pedig a kis (9), csöpp (3), édes (3), víg (2) és a virágszemű (2). A semlegesek közül csak a nagy (10) és a sárga (4) fordul elő többször is. Hangulati szempontból tehát jóval több a bús, mint a vidámabb jelző, de ez az előzőkből önként következik.

így a jelzőkkel, e legkisebb elemi részecskékkel be is zárult Sinka költészetének többször emlegetett bűvös köre, melyet olyan mélységekig és magasságokig és főként oly sokszor járt be, vagy inkább járt benne körbe, hogy nem tudott, később már nem is akart belőle szabadulni.

Egyéni szabadulása egybeesett osztályának felszabadulásával, költészete azonban mindvégig megmaradt emlékező jellegűnek; anyja balladát táncolt, a fiú dalt énekelt magáról, társairól és őseiről.

Jegyzetek

Dolgozatom a következő S/nka-műveken alapszik: 1. Vád. Versek. 3. kiad. (Bp.), 1939. 2. Denevérek hon foglalása. (Bp, 1941.) 3. Balladáskönyv. (Bp. 1943). 4. Hontalanok útján. (Bp. 1943). 5. Végy karodra, idő! (Bp. 1964.) 6. Mesterek utcája. (Bp. 1967). 7. Szigetek könyve. Szomorúságoknak szép beszélgetése Mumm mezején. (Bp. 1972). 8. Válogatott versei. (Bp. 1977). A Magyar Irodalom Gyöngyszemei.