Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Katona Imre: Néma népéről éneklő fekete bojtár (Sinka István költészetének népisége)
Csillaga már lemenőben ... (Zab Mihály varnyúdi szélben) Az élet de sűrű háló! Belelép az arrajáró ... (Déd Bálint siralma) Magános tűznek, ó Árvaság a füstje ... (Csendes gulya) Amikor hazaért, szél suhant fölötte, s betette rá halkan, az ajtót örökre ... (A cser meghajolt) Bújtatom a vetélőt, bújtatom a búmat... (Öregasszony búbánata) Folyj elém, ó, idők vize, s ússz rajta emlék: kék hajó! ... (Szunyókálás) Hátamra nagy botvacsorát kaptam, hogy a tanya forgott... (Gyermekkorom ) Gondolom, az egek mögött Koronázzák az ördögök ... (Pusztagazda) stb. stb. Sinka megszemélyesítései és egész képrendszere természetesen jóval összetettebb és változatosabb, mint a népköltészeti példa-„képek”, így e képek közül egyszerű 21, cselekménnyel párosul 29 és a megszemélyesítéssel ötvöződik 11; ezzel szemben a megszemélyesítések zöme egyszerű (48); esetenként mind a kettő többszöröződhet és egész képsorok alakulhatnak ki. Néhány példa: megszemélyesítés-sorozat; Kemencéből meleg villogások jönnek s csókolóznak szép tányéraival a falnak: ráülnek az őket csüngető szegekre: aranygombot varrnak a ködmönnek, a vasmozsarat megfestik ragyogónak: aztán a csókba belehalnak. (Istenkeresők mezeje) S néha fölszálltak a hangok a pusztából, s a kék égbolton fészke raktak, mint odavaló, szép g- 'ambok, majd tüzesen búgv.. visszaszálltak ... (Pásztorének) kép-sorozat; ... a takács szövőszékén madarak kelnek az álom piros fészkén. És sok öreg, ősi jel vonul a vásznon ... (Mesterek utcája) Ám felhőkből sző magának egy nagyot, egy nagy zsákot, s szövi egyedül, mióta él, önmagában, belül . . . Reménység? Ó! szélvész indul abból, mi rongyos, öreg vitorlákat feszít s új hajókat hajt a tengerekre. Reménység, ó! Azt is belül szövi láthatatlan, roppant fonalakból. (Mesterek utcája) Sinka tehát ezekkel is tovább lépett a népköltészetnél, ám a népi valóságtól mégsem szakadt el. Sinka képrendszere az eredeti (hasonlított) és az új (jelképes, megszemélyesített) fogalmak kettősségében jól követhető. Ő jóval több konkrét fogalmat (87 esetben) ruház fel, öltöztet át új szerepbe, mint elvontat. A konkrét fogalmak között vezetnek a tárgyak (20), égitestek (14), növények (11) és emberek (11), míg az elvontak közül a hang és a csend (8), az idő (6), az élet (6) és a sors, bal- vagy jószerencse (5) van az élvonalban. Maga a kép, az új jelentés, új fogalom azonban óriási többségében (100 esetben) konkrét, s csak töredéke elvont (15), ez érthető is, hiszen magának a képnek érzékel- hetőnek kell lennie ahhoz, hogy kifejező és tetszetős is legyen! Néhány példa: . . a búzafej meg aranytarisznya, Én tizenhat évem karikáján fényes bölcső, csöpp vér, ígéret, íz, vígan bújtam át... éneklő vagyon ... (Pásztorének) (Pásztorének) 54
