Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Katona Imre: Néma népéről éneklő fekete bojtár (Sinka István költészetének népisége)
E kicsin/ életképekben 304 ige szerepel (tárgy 509 volt!), Sinka leírásai tehát sokkal inkább kis mozgó, mint állóképek. E mozaikdarabkák nyilvánvalóan népi, de nem népköltészeti eredetűek és a népélet fejezetében is bízvást helyet kaphattak volna. További részletezés és példák helyett jellemzőbb a tematikus csoportok összesítő táblázata: Sinka leírásainak témája: időjárás, évszakok, napszakok .......................... 20 esetben táj—építmény—utca—udvar—házbelső ........... 20 esetben mezei és kisipari munkák .................................. 19 esetben sütés—főzés, evés—ivás—mulatság ................... 10 esetben utazás—költözés—vásár—piac .......................... 7 esetben szerelem—halál, társadalmi élet......................... 9 esetben egyéb ................................................................... 6 esetben A nép az időjárást, tájat és az egyéb külső keretet nem írja le, csak megemlíti, Sinka viszont élete egykori külső kereténél látható érdeklődéssel időzik. Míg a népélet fejezetében pl. hiányoltuk a házbelső ismertetését, a leírásokban épp fordított az arány: végre „belépünk” e hajlékokba! A mezei és az ipari munkák Sinka leírásaiban is nagyjából egyenlegben vannak és a szomorkás téma is több, mint a derűsebb: az évszakok közül a zord tél vezet a többivel szemben (4:1, ill. az ősszel együtt 5 :1 az arány); Sinkánál az időjárás „viharos”, „szeles”, a halál „erősebb”, mint a szerelem (3 :1 arányban) és így tovább. Míg a leírás oldottabb fogalmazást is lehetővé tesz, a felsorolás általában mechaniku- sabb, egysíkúbb, formailag is egyöntetűbb; nem csoda, ha ezt a népköltészet is jobban kedveli, különben e kettőt nem is lehet egymástól élesen elválasztani. S/nkdnál, mint előzőleg említettem, fordított az arány, tehát a leírás a több és a felsorolás a kevesebb; ez utóbbi viszont jóval több népköltészeti hangulatot áraszt: Két kis rétem volt, eladtam, aztán ház nélkül maradtam. Szöllőm is másra írattam, s néhányszor mind megsírattam. (Magános ember panasza) Örömeim eltávoztak, angyalaim elkárhoztak. Elek Istennek kéziben, sírok a puszta széliben. Könnyeim majd elapadnak, barátaim megtagadnak... (Sírbamenő) A felsorolások tematikája ismét kissé eltérő arányt mutat, mint a népéleti és a leíró költői helyeké: Sinka felsorolásainak főbb témái életmenet—életmód—szegénység ..................... 11 esetben mezei és házimunkák .......................................... 10 esetben család és otthon ................................................. 8 esetben a természet, kint a határban .............................. 7 esetben étel—ital, pihenő ............................................... 6 esetben eszközök, tárgyak ............................................... 5 esetben úton és hazamenet ............................................. 3 esetben egyéb .................................................................. 4 esetben stb. E számok és arányok azonban így némileg félrevezetők, pl. a tárgyak felsorolása mindössze 5 esetben szerepel, néha azonban oly gazdag „leltárt” olvashatunk, hogy jelentősége jóval nagyobb a számánál. Ilyen pl. amikor a kulcsár átadja a cselédnek az uradalmi munka- és egyéb eszközöket: 51
