Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 2. szám - Antalffy Gyula: A „három város” a reformkorban

Aki ez utóbbi irányban halad, alig 20 kilométeres út megtétele után beérkezik a „három város” másodikába, Kőrösre. Ez a nagy kiterjedésű, népes mezővárosa Duna— Tisza köze északi részén fekszik, ott ahol a homokhátság lejteni kezd a Tisza völgye felé. A két folyó közti hordalékkúpot a Duna teregette szét és hagyta hátra, miközben hajdanán ágakra bomolva itt kalandozott. A folyami kavicsra később a szél finomabb hordalékot is lerakott, így épült fel a térszín a homoknak és a lösznek váltakozó réte­geiből. Az egykori Duna-ágak lefolyástalan mélyedéseiben vizenyős laposok, kisebb- nagyobb szikes tavak rekedtek meg, ezek egyike mellett alakult ki Nagykőrös. Az úgy­nevezett Gát-tó félkörben ölelte körül azt a helyet, ahol az ősi település létrejött, s a nagy nádas tavat vizenyős rétségek és tömött erdőségek vették körül, amelyeknek állo­mányát elsősorban a kőrisfa alkotta. Ezek a hajdan rengeteg kőriserdők átélték a törökvilágot is, utolsó maradványaikat a Rákóczi szabadságharc idején, 1705-ben Herbeville császári generális tábora pusztította el. Nagykőrös városa századok óta egy terebélyes kőrisfát hord címerében, hirdetvén, hogy maga is ettől a fafajtól szár­maztatja nevét. A település őse akkor keletkezett, amikor a nomád módra pásztorkodó magyarok elhagyták sátraikat és állandó lakhelyet kezdtek építeni maguknak. Kezdetben királyi birtok, de szorosabb értelemben vett jobbágyi viszony később sem alakul ki Kőrösön. Voltak földesurai, de birtokaikat nem használták közvetlenül, hanem bizonyos évi adó fejében átengedték a polgárparasztok közösségének. A település a tatárjárás után kezd növekedni, amikor a szomszédságában elhamvadt nyolc kis község népe Nagykő­rös menhelynek igen alkalmas mocsárerdős vidékén fut össze, s a vész elmúltával sem költözik el. A török időkben ismét mentsvár jellege vonja magához távoli vidékek menekülő népét. Az oszmán uralom vége felé Kőrös legalább 7000—8000 lakosú város, amelynek paraszti népe mintegy százezer hold földet használ, kis részben szántónak, nagyobb részben baromlegelőnek. A török kitakarodása után megjelennek ugyan újra a birtokos nemesek, de a körösi népet nem sikerül visszasüllyeszteniök a jobbágysorba. Úrbéri kötelezettségeiket pénzben megváltják, s városuk közjogi autonómiáját to­vábbra is fenn tudják tartani olyan szinten, amely szabadságot jelent a községi igazgatás terén. Miként a hadas időkben a Gát-tó menedéket nyújtó náderdei, úgy vonzzák most szabadalmas kiváltságai a környék népét Kőrös falai közé, ezért növekszik lakossága a múlt század közepére a 17 000 fölé. Az a Nagykőrös, ahová az utas a XIX. század első évtizedeiben a Ceglédi úton belép, szabálytalanul össze-visszaépült házcsoportokból és rendezetlen utcákból álló roppant falu. Akárcsak Cegléd, kétbeltelkes, akolkertes település, a belső részeket gazdasági épületekkel megrakott szérú'skertek veszik körül. A városközpontot századokon át árok és földhányás övezi, ezen belül oly nagy a zsúfoltság, hogy a belső telkeken az egymást követő nemzedékek az udvar hosszában egymás mögé kényszerülnek épít­kezni. A kezdetben csak egy család otthonát jelentő lakóház így hosszú házsorozattá nő, s az udvar fokozatosan utcává válik. Ekként jönnek létre a szűk sikátorok, zegzugok, vakon végződő közök, zsákutcák. A terjeszkedő város a XVIII. században lerombolja a sáncfalakat s a négy kaput, ekkor kezd az ősi magra rárakódni körhalmazos formában a többi lakótömb. Az egykori akolkertekből nagyméretű táblástelkek válnak, s szép számmal épülnek rájuk nemesi udvarházak, barokk vagy klasszicizáló ízlésű kúriák is. A legtöbb parasztház azonban vályogból vagy vertfalból készül, s nád vagy zsúp fedelű. Gyakori falazat az úgynevezett fecskerakás is, amely lóval egybegázoltatott pelyvás, szalmás sárból áll össze. A vizenyősebb részeken sövényfalak vannak divatban. Ilyen külsejű városba érkezik 1839 januárjában a Társalkodó „utazási töredékeket” gyűjtö­gető munkatársa. „Jól számoltam — írja Néhány nap Nagy-Kőrösön című cikkében —, midőn téli időt választék ez utazásra, mert különben vagy nagy sárt gázolni, vagy 6

Next

/
Thumbnails
Contents