Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Antalffy Gyula: A „három város” a reformkorban
a Katolikus Vallásalaptól kibérli az egész határt, így polgárai még jobbágyfelszabadítás előtt birtokbaveszik a földet. A tipikusan mezőgazdálkodó városnak a kézműipara is meglehetősen fejlett, hiszen a céhes mesterek 1847-ben a lakosság 3,7 százalékát teszik ki, s számuk a legények és az inasok nélkül 442. A legvirágzóbb mesterség a kádárság, a ceglédi hordó, az ún. „karikafa” a Duna—Tisza közi bortermelő községek keresett árucikke. Néhány jómódú kereskedőcsalád mellett, amelyeknek boltjuk van a városban, igen számosak a kalmárok és a kupeckedők, főként a szarvasmarha-árusításban forgolódók, s élénk árucsereforgalmat bonyolítanak le a Pest—Szolnok—Szeged háromszögben. Cegléd vásárait a főváros közelsége teszi különösen mozgalmassá, amellett a homokhátság felső részének is itt van a legfőbb piaca. Egy mezővárosban nagy esemény a vásár, az 1842. évi Regélő rendkívül eleven képet hagy ránk arról a zsivalygó tömegről, amely a sokadalmakat elárasztja: „Hemzsegő zsibaj, az a millióféle hangokat egy accordba olvasztó tompa moraj, melly távoli zuhatag vagy épen viharra készülő tenger szavához hasonlít” jellemzi elsősorban a vásárt. „Sürög forog az ember; igyekszik becsületes, s hitelre méltó szerepet ölteni; dicséri a maga portékáját, esküszik mellette, míg a vevő épen ócsárolja s ellenkezőre esküszik. Amott kész az alku; s hűbben fog kezet adó vevő, mint oltárnál az új pár, s csak későn veszi észre mindkettő, mennyire csalódott, de azért egyik sem hiszi, hogy csalt. Vásártéren az árus szekerek utcákat formálnak hol a vevők közönyös arczczal, mintha el tudnák titkolni vásárlási szándékukat, lépegetnek föl s alá ... De forduljunk a sátorok felé. Szárazon mossa kezét a kereskedő. Egy sincs ki nem pestinek mondja magát. Hogyan? hát már mindennek csak úgy van kelete, ha pesti, Pestről való? Gyufa, hírlap, divatlap, orvos, ügyvéd, irodalom, portéka? Mi ugyan szépen besodortattunk a középpontosítás bordájába ... Távol egy szellős helyen deszkakerítés közöl harsány trombita s dobszó, a kötél- és majomtáncz zenéje hallatszik; imitt paprikajancsik verik egymás fejét; gyönyörű komédia! Amott a nép egy része képes mutatvány előtt áll, mi rendesen valami borzasztó gyilkosságot ábrázol. Erre egy ponyván mindenféle verses mesés könyvek Becskereki Zöld Marciról, vőfél vőlegény köszöntések, nyomattak ebben az esztendőben Miskolczon és más helyeken. Imé első kezdete a művészetnek, irodalomnak!” A három város közül Cegléd művelődési szerepe a legkisebb. A XVIII. században ugyan a reformátusoknak virágzó főiskolájuk van, ahol a gimnáziumi tárgyak mellett hittant és bölcseletet is tanítanak, 1753-ban azonban a pozsonyi Helytartótanács betiltja a felső tagozatok működését. A XIX. század első felében csak alsó fokú iskolái vannak a városnak, 1846-ban egy majoros gazdákat képző intézet kezdi meg működését. Az értelmiség kisszámú, a parasztságnak a század elején még olvasóköre sincs, a lakosság „alig éldeli a társasélet szórakoztató örömeit”, jegyzi meg a Regélő munkatársa, leszögezvén, hogy „félváros unalmasabb a falunál”. Mégis örömmel jelenti a folyóirat 1843 októberében, hogy „Czegléd közepén nemzeti színű karfákkal övezett épület áll, s ez a múlt évben alapított casino. A város műveltebb egyénei itt gyűlnek öszve, s az élénken folyó viták tárgyát, agarak, pipák helyett, legéletbevágóbb korkérdéseink teszik. E casino oily finom Ízléssel s illő csínnal van elrendezve, hogy létrehozója, s mostani fáradhatatlan buzgalmu elnöke t. Pajor Antal úr minden nemzeti művelődést szivén hordozó honfitárstól méltánylást igényelhet... Kisebb társalgási körökben életvidorság pezsg, bár itt is aválasztó fal az úgynevezett »noblessek« és polgárság közt nem egészen enyészett el — ám de ha Babylon tornya romba dőlt, e kis falucska nem daczolhat korunk hatalmas szellemével.” A reformkorszak újdondászainak egyébként alig van több mondanivalójuk Ceglédről; nincs látnivaló, nincs hírül adni való érdekesebb esemény, meg sem állnak a városban, mennek tovább Debrecen vagy Szeged felé. 5