Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 12. szám - Kodály Zoltán és Péczely Attila levelezéséből (Közzéteszi: Felletár Béla)
ni és amint írni tetszett, egy napon telefonáltam az adott számra; aznap utaztak el, ha jól tudom, Angliába, mert röviddel azután olvastam a Psalmus nagy angliai sikerét'. ( ... ) Persze az élettel való küzdelem a mai nehéz viszonyok közt, a pályám kötött volta, most lehetetlenné teszik, hogy a gyűjtéssel foglalkozzam, azóta, hogy bemutattam eddigi gyűjteményemet, alig jegyeztem fel ötöt. De ez nem jelenti a dolog feladását, majd ha anyagilag egy-két év múlva függetlenebb leszek, újra neki látok. A kiskomáromi teljes anyagot mindenesetre össze fogom gyűjteni, azután nagyon fog érdekelni az, hogy bizonyos új dalok egy-egy helyen, ahol alkalmam lesz megfordulni, mikor jelennek meg,erre vonatkozólag a múltban úgy sem igen van adat,aztán érdekelne az egyházi és a népi zene kölcsönhatása a magyar egyházi énekekben. Azt hiszem, ha nem is nagy terjedelmű, de érdekes anyagot lehetne összehozni. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a nép a hivatalos istentiszteletek előtt vagy bizonyos alkalmakkor, pl. nagypénteken a szentsírnál stb. olyan éneket használ, (persze ilyenkor a kántor nem orgonái), amelyeket énekes könyvekből nem ismerek. Nagyon hasonlítanak ezek a XVI. század krónikás énekeihez és nem lehetetlen, hogy Tinódinak előkerül egypár ismeretlen dallama. Szeretném Zoltán bátyám véleményét hallani erről. Két példát már be is fogok mutatni. Egyik érdekes a másik újabb keletűnek látszik. A Vigyázó hagyatékkal- kapcsolatban nem volna jó szorgalmazni a nagy magyar dalszótár3 kiadását? Én már egy újságcikket sugalmaztam ebben az irányban, csak nem tudom, megjelent-e. Ha kellene, indíthatnék egy sajtóhadjáratot ennek az érdekében. A viszontlátás reményében igaz szeretettel köszöntőm Zoltán Bátyámékat a Nagyságosasszony kezét csókolva igaz tisztelője Attila Jegyzet 1. 1928. szeptember 6. Gloucester V. ö.: Eősze L.: Kodály Zoltán életének krónikája 1977, 122. 2. Vigyázó Ferenc (megh. 1928.), dúsgazdag gróf családi hagyatéka a Tud. Akadémiára szállt. 3. A Magyar Népzene Tárának már 1913-ban megpendített gondolatára céloz. Bpest, IV. 26. [1930] Kedves Attila! Örömmel hallok jó híreket rólatok, eléggé sajnálom, hogy nem láthatlak mint ifjú családapát, de én is bízom benne, hogy találkozunk itt vagy ott. Hacsak jelezhetnéd egy-két nappal előbb, hogy jössz, mindig meg lehet csinálni, ha régebben megtetted volna sohase kerestél volna hiába. A gyűjtés nagyon is érdekel, hiszem,hogy ott még sokat kapni, a szegény nép közt a külvárosban különösen. Hisz ha egy-két nénit meggyógyítasz a szívüket is kirakják hálából. Megjelent Kiss Lajos nyíregyházi múzeumigazgatótól egy kis füzet1 Hmvh-i dal de gyenge és kevés. Bizony a zene érdekében csak minden ottani erő összefogásával lehetne valamit tenni. Meg kellene próbálni valami zenebarát egyesület szervezését, amint Békéscsabán, Baján stb. elég szépen működik. Ebből vagy együtt vele kinőhetne egy karegyesület is idővel. Már t.i. vegyes. Mert férfikar van az ottani iparos dalkör volt a legelső, amely az én férfikaraimat előadta, díjat is nyert vele.- Régi barátom Csépke Andor3 tanár feleségével együtt nagy zenekedvelők, csodálnám, ha még nem találkoztatok volna. Kecskeméten pompásan énekeltek, ott egypár kiváló zenész működik. Most kaptam egy csoportképet Debrecenből, a leánygimnázium is énekelt. Minden azon múlik van-e alkalmas tanerő. Csépkének épp nemrég küldtem el a karokat, mind megjelent. Ha ő talál alkalmas embert bizonyára Hmv-en is felcsendülnek majd. Kis családoddal együtt szeretettel köszönt KZ 1. Régi Népdalok Hódmezővásárhelyről. Gyűjtötte Kiss Lajos. 86 dallam szöveggel. Kiadja a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézete 1927. Nyomtatta Kertész József Karcagon. 2. A Bordallal az 1925-ös soproni Országos Dalárversenyen. 3. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára 1917 és 1939 között. Klasszika-filológus, zene- és sportbarát Az Eötvös-kollégiumban évfolyamtársa Kodálynak. é.n. [feltételezett dátum: 1930. aug. eleje] Kedves Tanár Úr. Ma kaptam levelét, nagyon örültem neki. Én ugyan már régebben akartam írni és elküldeni a mellékelt nagyszombati értesítőt, de mindennap jött valami közbe és elmaradt a dolog. Remélem, örömet szerzek vele, én legalább mindig szeretek lapozgatni bennük és visszaidézni az ott töltött éveket. A múlt hetekben közölt a Magyarság egy interjút, amelyben 63
