Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 12. szám - Kodály Zoltán és Péczely Attila levelezéséből (Közzéteszi: Felletár Béla)
KODÁLY ZOLTÁN ÉS PÉCZELY ATTILA LEVELEZÉSÉBŐL Kodály Zoltán és Péczely Attila egymáshoz írt leveleiből mintegy hatvan maradt az utókorra. Az itt közölt leveleket úgy válogattuk, hogy azok jellemezzék a köztük levő baráti, szakmai kapcsolatot, ugyanakkor Péczely munkásságára is felhívjuk a figyelmet. Péczely Attila dr. 1897-ben született Rákosszentmihályon.1920 és1926 között orvostudományi tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen. Kodály Zoltánnal 1923-ban került kapcsolatba. 1929-ben költözött családjával együtt Hódmezővásárhelyre. Itt orvosként dolgozott, s közben folytatta népzene- gyűjtő, ismeretterjesztő, zenei életet szervező tevékenységét. A felszabadulás után, 1948 nyarán indoklás nélkül elbocsátották állásából. 1949-től a szegedi Móra Ferenc Múzeum, 1952-től pedig a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum néprajzosa. 1960-ban vonult nyugdíjba. 1962-ben a Pest megyei Gyömrőre költöznek. 1964-ben halt meg. Gyűjtései múzeumokban (Hódmezővásárhely, Szeged, Nagykanizsa) és a Magyar Tudományos Akadémián vannak. Számos gyűjtése, tanulmánya, cikke jelent meg különböző kiadványokban. Kéziratban levő két nagy munkája: Zalakomár monográfiája. Hódmezővásárhely népének zenei élete. Az itt közölt Kodály-levelek eredetije dr. Péczely Péter, míg a Péczely által Kodályhoz írt levelek Kodály Zoltánná birtokában vannak. A leveleket közzéteszi és jegyzetekkel ellátta: FELLETÁR BÉLA Kiskomárom, 1925. VII. 9. Kedves jó Tanár Úr. Felkerestem elutazásom előtt, hogy elbúcsúzzam és a nyári gyűjtéshez szükséges instrukciókat kikérjem: sajnos, már nem találtam otthon. Kérem azért, hogy lenne olyan szíves megírni azoknak a névsorát, akiket pünkösdkor feljegyeztünk, mert én az akkori jegyzőkönyvemet elvesztettem. Most Kápolna pusztán’ jegyezgetek. Ott egy dudásra is sikerült akadnom. Ha kedves Tanár Úr bármikor kedvet érez hozzá, a leránduljon a vidékünkre, mindig szívesen látjuk. (...) Tiszteletteljes üdvözlettel híve: Attila Jegyzet 1. Ma: Zalakomárhoz tartozó külterületi lakott hely (A Magyar Népköztársaság Helységnévtára. 1973. Bp. 874. oldal) Budapest júl. 30.(1925) Kedves Attila! Különösebb instrukciókat nem tudnék, a gyakorlat a fő, az meghozza ami tán még hiányzik. Inkább több dalt mint kevesebbet följegyezni,még ha közönségesnek, ismertnek látszik is, rossz, hamis, ritmustalan énekessel nem sokat vesződni, keresni jobbat, ez talán a legfontosabb. Csapiban1 az otthon nem találtakat jó volna megnézni, K. [omar] városban Bakos József tisztán énekel, talán még tud. Egyéb a nálam feljegyzett nevekből nem sokat ígér. Hanem figyelemmel kell gyűjteni azokat a kifejezéseket is, amiket a dalok jellemzésére használnak (régi „huzalmas“), vagy ahogy a dalfajokat ők nevezik („Dús“) stb. ezekből nincs elég. A dudás örvendetes lehet, ha tud is valamit és jókarban van a hangszere. Csodálnám, ha nem akadna furulyás is. Ha ilyenféle hangszerész több is akadna, egyszer talán fonográfot viszek. Az ott töltött napok mind kedves emlékeim lesznek. Kedves szüléidét melegen köszöntöm, az egész kedves családot üdvözlöm. Kodály Zoltán Jegyzet 1. Közös tanácsú község, (Zala megye, Nagykanizsai járás) é. n. [feltételezett dátum: 1928. november-december] Kedves Tanár Úr, szeretett Zoltán Bátyám. Már igaz, hogy a balszerencse mindig üldöz és nem tudok találkozni kedves Zoltán Bátyámmal. Az esküvői jókívánatokat minden körülmények közt személyesen akartuk megköszön62
