Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 12. szám - Dévényi Róbert: Egy történelmi daljáték bukása 1948-ban (A Cinka Panna balladája fogadtatása)
drámában az áruló Ocskay nem lehet rokonszenvesebb a vezérlő fejedelemnél, hiszen a népakarat csak az ő figurájában ölthet testet. A renegát előtérbe állítása hamis perspektívát eredményez, kolportálhatatlanná teszi a tablót. Rátérve az esztétikai jellegű kifogásokra: leginkább az ábrázolás egységének hiányát vetik Balázs Béla szemére. Néhány bíráló szerint tulajdonképpen két dráma kiszorító- zik a színpadon: az egyik Ocskayról szól, a másik Cinka Pannáról. Az Ocskay-darab romantikus, schilleriánus történelmi tragédia, a Cinka-vonal műballadai, misztikusexpresszionista játék. Többeket is irritál a pozsonyi labanc várban játszódó Menüettkép E. T. A. Hoffmannra utaló látomásossága. Tóth Dénes, a Kossuth Népe kritikusa Balázs Béla szemére veti, hogy: ,,A heterogén stíluselemek disszonanciája a lélektani, a stiláris és dramaturgiai tévedések sorozatává teszi a művet." A naturális és irreális elemek rossz keveredésével a Demokrácia különvéleményt bejelentő cikke is egyetért. Ugyanezen okokból állítja a darab szimbolizmusát — maeterlincki szimbolizmusát, ahogy Horváth Márton megbélyegzi — keresettnek, rejtvényszerűnek a Hírlap kritikusa. Mintha a magyar színházi közízlés fáziskésése már a zsdanovi realizmus-értelmezésnek készítené elő a talajt! Csak kevesen veszik tudomásul, hogy a Cinka Panna balladája nem tárgyalható zenei betétekkel dekorált prózai műnek, lévén librettó, amelynek műfaját, stílusproblémáit csak ennek szemmeltartásával lehet megközelíteni. Balázs Béla maga sem állította soha, hogy darabja megállna zene nélkül is. Más kérdés, hogy egy librettó is emelkedhet a szépirodalom rangjára, ahogy ezt éppen Kodály már 1917-ben a Kékszakállú herceg vára kapcsán kívánatosnak nyilvánította. Fokozatosan érvényes ez a szemlélet saját színpadi műveire nézve. Nem mintha a szövegíró verseit kívánná megzenésíteni. Kodály nem komponál operákat, a szó klasszikus értelmében. Daljátékainak kompozíciós technikája szigorúan kétféle, egymással nem elegyedő beavatkozásra szorítkozik. Vokális anyagát „készen kapja” a népdalokban, amelyet a hangszerelés vagy feldolgozás csak felruház. A zeneszerzői lelemény terrénuma pedig a zárt zenekari szám vagy melodra- matikus aláfestő zene. A szövegében is változtathatatlannak vallott népdal funkciója az érzelmi reflexió, a színpadi helyzet karakterekben konkretizált tükrözése. Az aláfestő zene pedig programszerűségével az atmoszférát vagy a koreografálandó mozgást kottázza le. A drámai cselekményt, az összeütközéseket tehát egyértelműen a prózai szövegnek kell hordoznia. A Székely fonóban Kodály olyan füzért alkot a népdalokból, hogy azok prózai kötőelemek nélkül is cselekménysorrá állnak össze. De ez megismételhetetlen dramaturgiai bravúr. Balázs Béla darabja a Háry János dramaturgiájához tér vissza, és sokkal komolyabban veszi feladatát, mint annak idején Harsányi Zsolt és Paulini Béla. A Cinka Panna balladája tehát nem egyszerűen librettónak, hanem par excellence kodályi szövegkönyvnek íródott. Kodályt volt hivatva muzsikálásra ösztönözni a 18. századi magyar zenei toposz felmutatásának lehetősége. A nagy férfikarok természetes alapját képező hadi mozgások. A népi hangszeres improvizációk, alkalmazott zenék bevonhatósága. A barokk úri tánczene kontrasztálhatósága a népzenével. De ne szégyelljük— daljátékról lévén szó—a felkínált erős teatralitást sem, ilyen a Rákóczi dal, a „németverő induló” és a parasztok „úrellenes, lázadó nótájának” ellenpontozhatósága. Az elkerülhetetlen tragikum csak zenében kifejezhető baljós atmoszférája. Hogy csak néhányat említsünk. Hogy végül a megvalósult frigyből zenés műfajú játék jött-e létre, arról alaposan megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a librettóból operát kellett volna írni. Jemnitz fogalmazásában: „Mindez a valószínűtlen és meseszerű színpadi játék csakis a teljes megzenésítéstől kapna légkört és csakis operai légkörben válnék elfogadhatóvá." Ugyancsak az operai feldolgozásmódot kéri számon Szervánszky Endre is. Tóth Dénes 59
