Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 12. szám - Móser Zoltán: Villő, villő selemsátor

MÓSER ZOLTÁN

VILLŐ, VILLŐ, SELEMSÁTOR*

I.

NÉZZÜNK KÉPET

Egyszer, Anna,

mivel sírásodat — és rosszaságodat — felejtetni akartam, behívtalak a szobámba, hogy nézd meg a legújabb képeket. Mutattam volna sorba, magyaráztam volna a még ismeretlen világot, de az elsőnél megakadtunk. Ide is teszem emlékül a képet.

Ezen rögtön felfedezted, hogy itt van valami különös: az ajtó. Miután apróbb kérdésekre — ez mi? s az mi? — hihetetlen fantáziával és jól válaszoltál, és minden dőlést, törést úgy megmagyaráztál, ahogy én már soha nem tudnám — mert mondanám, hogy ez egy gádor vagy ambitus, és ezzel mindent elintéznék —, egy újabb kérdésre, hogy mi van bent, valami meglepő feleletet adtál: angyalok, mondtad, s bennem egy pillanatra megállt az idő! Újra megkérdeztem, Te újra ezt mondtad, s ezzel bizony szöget ütöttél a fejembe! Hát ezt meg honnan szeded?! — gondolkodtam el, miután kimentéi. De rögtön pattantam is fel helyemről s a felfedezők izgalmával nyúltam egy könyv után. Talán vagy tíz évvel ezelőtt láttam két képet a „A Magyarság Néprajza” II. kötetében, most azt kerestem lázas izgalommal. Ez egy ház bejáratát ábrázolta, az ajtó előtt ugyanilyen boltozatot, mellette pedig egy románkori templom ugyanilyen bejáratát. Akkor el is felejtettem ezt a képet, bár feljegyeztem azért, hogy egyszer ezt majd megnézem és lefényképezem. És íme, itt van, itt vannak.

* Részletek a ,, Levelek Annának” című hosszabb írásból

39