Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 12. szám - Vargyas Lajos: A világosan tagolt forma (Magyarság a népzenében)

lyett egy pontozott negyed és egy nyolcad váltakozik) — ez nyelvünktől függő „kényszer”; ennyiben kétségtelenül egyéni vonásunk, viszont nem vonatkozik a rubato, parlando — tehát szabad ritmusú — dalok nagy tömegére. A pentaton fordulatokhoz való ragaszkodás is kétségtelen tény, új stílusú dalainkban is erősen jelentkezik, sőt sokszor más jellegű műdalokat is erősen „ötfokúsítanak” énekeseink; mégis ez is legalább afelére a hatalmas népzenei anyagnak nem vonatkozik. Az izometrikus dallamvers- szak (vagyis egyenlő szótagszámú négy sor a versszakban) már formai ízlés jele, és része az általam elmondottaknak; de csak része, mert c$ak a fejlődés egy bizonyos fokán jelent meg, s akkor sem kizárólagosan. Sőt az új stílusú dalokat Bartók csak némi „erőszakkal” nevezheti izometrikusoknak, mert a bennük szinte szabályszerűen jelentkező aprózásokat figyelmen kívül hagyja, amiből viszont a versszakok „heterometriája”, változó szótagszámú sorok szembeállítása fakad, ami egyik legkedveltebb formai játéka az új daloknak. Az AABA formában pedig szinte szabály a B sornak eltérő (többnyire kevesebb) szótagszáma. Bartók ezt sem tekintette heterometriának. Az viszont, ami a fejlődésnek ma már világosabban kirajzolódó vonalából kielemezhető, minden fajtájára érvényes népzenénknek, legyen az ősi ugor-eredetű vagy török—mongol ötfokú dal, vagy az európai divatokból átvett dúr-moll dal és különböző sajátos versszak-szerkezet. Vagyis olyan általános jellemzője a néphagyományban megnyilvánuló és fokról fokra tudatosabban érvényesülő ízlésnek, amit a többi jelenségben ilyen fokon nem lehet megállapítani.

Valami hasonlót állapított meg Kodály a teljes magyar népzenéről: „Amiben oly különböző egyéniségek, mint Erkel és Liszt megegyeznek: a dallam uralkodó szerepe, gazdag beszédes rigmusok, világos formák ... mind kedves a magyar ízlésnek”. (Magyarság a zenében, 26.)

S ha ez nem is felel arra a kérdésre egészében, hogy mi a magyar jelleg a népzenében, de legalább kezünkbe ad egy sajátosságot, ami biztosan magyar jelleg. S azt hiszem, ez már nagy dolog egy ilyen bizonytalanul megfogható és nagyon elmosódó határú kérdésben.

38