Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 11. szám - MŰHELY - Gombár Csaba: A „Cifra nyomorúság” utóélete
MŰHELY GOMBÁR CSABA A „CIFRA NYOMORÚSÁG" UTÓÉLETE Kinyitom az újrakötött könyvtári könyvet, és a belső címoldalon keresztben ott egy kék színű, téglány alakú, hosszú bepecsételés: ,,M. kir. Budapesti I. Honvéd Hadtestparancsnokság Conti-utcai Büntető Intézete”. Évszám nincs a könyvön, de tudjuk, 1938-ban jelent meg. Azóta már államformánk nem királyság, nincs Conti nevű utca Pesten, s tudtunkkal honvédelmünk szervezetében nem divat a hadtest. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe — így a mű alcíme — azonban ma is megvan, és él valahol Nyugat-Európában a szerző is, a 70 esztendős Szabó Zoltán. A kezdők számára készített nyelvkönyvek ismert szokása, hogy szívesen választják a Szabó vezetéknevet, mivel az számos nyelvben igen elterjedt. Nagyon gyakori ez a magyar nyelvben is. De ami kényelmes egy nyelvkönyv számára, nem föltétlenül alkalmatos a könnyű azonosíthatóság szempontjából. Az 1981-ben kiadott budapesti telefonkönyvben például csak Szabó Zoltánból körülbelül 60 van. így amikor az újraolvasás céljából ismeretségi körömben kerestem a „Cifra nyo- morúság”-ot, egy kicsit meg is lepett, hogy mindig és mindenki azonnal tudta, hogy miről és kiről van szó. Többször a könyv címének említése nélkül is. Mintha csak egyetlen Szabó Zoltán lenne. Bár meg kell jegyezni, hogy ismeretségi köröm erősen irodalmi és társadalomtudományi érdeklődésű, mégis igen figyelemre méltó jelenség az, hogy egy utoljára 1938-ban kiadott könyvet s annak egy ilyen szokványos, mintegy már megjegyezhetetlenül elterjedt, nagy gyakoriságú nevet viselő szerzőjét, aki évtizedek óta nem él Magyarországon, így fejben tartanak némelyek. S ez az ismertség volt aztán az egyik oka annak, hogy nem is volt olyan könnyű megtalálnom ezt a könyvet. Barátom, akitől először kértem, mivel vagy tíz éve tőle kaptam meg első olvasásra, szomorúan közölte, hogy a példányát ellopták. Aztán egyik munkatársamhoz fordultam, akiről tudtam, hogy Szabó Zoltán másik híres könyvének, „A tardi helyzetinek színhelyén készít szociológiai vizsgálatot, aki mosolyogva közölte, hogy a birtokában levő „Cifra nyomorúság” xerox példányát elcsórták, de majd csináltat új másolatokat. Egy harmadik ismerősömnek említve, hogy megyek abba a fővárosi könyvtárba, ahol a könyvet biztosan megtalálom, közölte: ne menjek. O ugyanis már hónapok óta fizeti a késedelmi büntetést, mert a könyv nála van egy disszertáció írása végett. Gyors olvasásra szívesen odaadja. Rövidre fogva hetek történetét, így lett meg a könyv. A Cserépfalvi kiadásban megjelent mű egyszerre része két híres sorozatnak is. Egyfelől negyedik kötete a Boldizsár Iván szerkesztette „Szolgálat és írás munkatársaság könyve”-inek, amelyben 1936 óta már negyedszer adták ki akkor Szabó Zoltán első szociográfiáját, „A tardi helyzet”-et is. Másfelől ez a Sárközi György szerkesztette „Magyarország felfedezése” sorozat harmadik és egyben utolsó kötete. A „Magyar- ország felfedezése” címet újra vállaló szociográfiai újjászületés 1970-ben elődjének vállalta az akkor 30 éves kezdeményezést. Erdei Futóhomokja és Féja Viharsarokja azóta többször is megjelent, és azonnal elfogyott, elősegítve és támogatva a megújult szociográfiai érdeklődést. Szabó Zoltán „Cifra nyomorúság”-a azonban azóta sem jelent 69
