Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Bánlaky Pál: Az értelmiség a kisváros társadalmában (Baja értelmisége)

eltérő szerkezet alakult napjainkra ilyenné. És így az értelmiség belső (szakmai) szer­kezetének átalakulása — ami természetesen országosan is végbement — ebben a vá­rosban az átlagosnál jóval gyorsabb volt: nemcsak a felszabadulás utáni szükségszerű változásnak kellett végbemennie, hanem még a felszabadulás előtti „elmaradást” is be kellett hozni. És ez természetesen újabb negatívan ható tényező az értelmiség integrálódása, a város testébe való szerves beépülése vonatkozásában. Most csak a diplomásokkal foglalkoztunk. A munkahelyek elemzésekor azonban láttuk, hogy az értelmiségi munkakörben dolgozók közel egynegyedének nincs felső­fokú végzettsége. Érdemes összekapcsolni a két szempontot, és megvizsgálni, hogy az egyes szakmai kategóriák hogy állnak diplomások dolgában. (Az adatsor saját kérdő­íves vizsgálatomból származik.) Tehát: felsőfokú végzettséggel rendelkezik a közgaz­dász-pénzügyi szakmájúak 49%-a, a mérnökök 99%-a, az egyéb műszakiak 53%-a, az agrármérnökök 98%-a, az orvosok, gyógyszerészek mindannyian, a pedagógusok 86%-a (a többi pedagógus a még középfokon kiképzett tanító; képesítés nélküli pe­dagógus a városban nincs), a jogászok 96%-a, a közigazgatás és pártapparátus dolgozói­nak 67%-a, az egyéb értelmiségiek 41%-a. Átlagban — az összes értelmiségi foglal­kozásúakat tekintve — a diplomások aránya 78%. Sok-e ez, vagy kevés? Mindenesetre az országos átlagnál (ami a mi adatfelvételünk időpontjában kb. 55%) magasabb. Hogy az elvégzendő feladatok ellátásához megfelelő-e vagy sem, azt formális elemzéssel, a számok alapján nem lehet eldönteni. Többek között azért sem, mert a diplomával nem rendelkezők közül sokan a gyakorlati munkájuk során és önképzéssel olyan szintű, papírral nem igazolt szaktudásra tettek szert, ami mellett eltörpül egy átlag főiskola nyújtotta tudás. Találkoztam ilyennel Baján magam is, nem is kevéssel. De az egyes szakmák közötti jelentős arány különbségeket érdemes részletesebben szemügyre venni. Középiskolai végzettségűek nagyobb arányban a közgazdasági-pénzügyi, és az egyéb műszaki, egyéb értelmiségi csoportokban fordulnak elő. Az első csoportban annak a karrier-útja, aki csak középiskolát végzett, tipikusan ez: közgazdasági technikumot vagy szakközépiskolát végez, munkát vállal egy pénzügyi stb. osztályon, jól dolgozik, lassan fejlebb lép a ranglétrán, és 35—40 éves korára — újabb végzettség megszerzése nélkül is — pénzügyi stb. osztály vezetője, esetleg kisebb vállalat főkönyvelője lesz. Baján az életutak elemzése sok ilyen pályaívet mutatott ki. A dolgot még bonyolítja, hogy a közgazdasági-pénzügyi foglalkozásúak között a felsőfokú végzettség is elég gyakran másfajta— műszaki, pedagógiai stb. — diplomát jelent. A jelenségnek két okát vélem felfedezni. Az egyik az — és számunkra ez a kevésbé jelentős —, hogy or­szágosan is kevés, a szükségesnél talán kevesebb a közgazdasági-pénzügyi diplomával rendelkező szakember. A másik, a számunkra fontosabb ok pedig az, hogy a gazdaság- nak-gazdálkodásnak az a szerkezete és fejlettségi szintje, ami ma Baján — és általáno­sabban: a kisvárosokban— megtalálható, nem igényli a magas szintű közgazdasági elem­ző tevékenységet. Túlságosan kevés az önállósága, tevékenysége túlságosan erősen függvénye a másutt működő központokénak ahhoz, hogy szükség legyen ott helyben a termelés-gazdálkodás közgazdasági szempontú elemzésére. Inkább csak pénzügyi­technikai műveleteket kell végezni, ehhez pedig a középfokú, vagy más irányú képzett­ségre ráépülő évtizedes rutin bőségesen elegendő. (A két vonatkozást egyszerre lát­juk egy vállalatvezetővel készített interjú részletében: ,, . . . évek óta keresünk köz­gazdászt, föl akarunk egyet venni, nem kapunk. Nem tudunk mi versenyezni a pesti nagyvállalatokkal, fizetésben se, és abban se, hogy nem tudunk olyan izgalmas munkát kínálni, mint azok. Itt a közgazdász munkájában sok az olyan, ami csak rutin. Itt nem közgazdasági kutatásokat kell végezni, itt rendben kell tartani a vállalat pénzügyeit...”) 49

Next

/
Thumbnails
Contents