Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Bánlaky Pál: Az értelmiség a kisváros társadalmában (Baja értelmisége)
BÁNLAKY PÁL VALÓ VILÁG AZ ÉRTELMISÉG A KISVÁROS TÁRSADALMÁBAN (BAJA ÉRTELMISÉGE) „Baja értelmisége” — a cím egy állítást tartalmaz: nevezetesen azt, hogy Bajának — vagy általánosabban is: a mai magyar kisvárosnak — van saját értelmisége. Olyan társadalmi csoport, amelynek külön helye van a város társadalmában, és egyidejűleg épp azáltal, hogy egy adott kisvárosban él, viszonylagosan külön csoportja a magyar értelmiségnek. Én úgy találom, megvan a kisvárosok értelmiségének — s így Bajáénak is — ez a mindkét irányú különössége; ezt próbálom az elmondandókkal bizonyítani. Sokágú kérdés ez önmagában is; ebben a tanulmányban csak néhány részmozzanatával foglalkozom. A fő kérdés itt az lesz, hogy van-e, s milyen az egyes nagyobb és fontosabb értelmiségi csoportoknak a — használva Erdei Ferenc kifejezését — „társadalmi megformáltsága"? Ez persze nem megy, nem mehet az értelmiség belső szerkezete objektív tényeinek a számbavétele nélkül. Ezért hát onnan kell kezdenünk a vizsgálódást, hogy megnézzük, lehető alaposan és tényszerűen, az értelmiségiek rendelkezésére álló munkahelyek szerkezetét Baján, majd áttekintjük a bajai értelmiség szakmastruktúráját (és, ha csak vázlatosan is, annak változásait), s ezután próbálunk válaszolni tulajdonképpeni kérdésünkre. Meg kell jegyeznem még, értelmiség alatt a továbbiakban természetesen a statisztikai gyakorlat „értelmiségiek és vezető állásúak” kategóriáját értem, tehát a végzett munka jellege, az elvégzendő feladat szerint kategorizálok, függetlenül az iskolai végzettségtől, a diploma meglététől vagy meg nem lététől. A meghatározó objektív helyzet: a munkahelyek Az első, felületes rátekintés is a munkahely-szerkezet erős tagoltságát, az értelmiségi munkahelyek sokféleségét fogja mutatni. Nem csodálható: a város gazdasága — más tanulmányban már érintettem ezt — szerkezettelen gazdaság; mind az ágazati szerkezet, mind az ágazatokon belüli termelési (termék-) szerkezet tekintetében nagyon heterogén. így hát, majd látni fogjuk, az értelmiségiek munkahely-struktúrája is igen tagolt. Nagyon sokféle, egymástól teljesen eltérő típusú értelmiségi-vezető munkahelyet kell betölteniük. A legátfogóbb, de persze legáltalánosabb képet az az adatsor mutatja, amely az értelmiségiek népgazdasági ágak szerinti megoszlását tartalmazza. (Az 1980-as népszámlálás adatait használom itt; ez az adatsor azonban — a statisztikai kiadványok jellegéből következően — csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív keresőket tartalmazza.) Az iparban található az értelmiségiek 15%-a az építőiparban 3% a mezőgazdaságban 14% 43
