Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 10. szám - MŰHELY - Kozma Huba: Egy progresszív irodalmi folyóirat (Negyven éve indult a Magyar Csillag)
valami kedvesen félszeg (s talán félelmetes is), ahogy ez az új mester, szégyenkező maga lóbázással az irodalom fölé kiül. Még időbe kerül, ameddig megszokja. Sok jó tulajdonsága alapján szinte az első perctől ide kandidáltuk. Ő az, akinek a parasztírók közt is elronthatatlan helye van s a kultúra- és mesterségtudókat is túlnőtte. Juhász pillantásával mindent számon tart — kitűnő számtartó tehát —, de ugyanakkor mégsem izgatja túlságosan a más dolga; azaz jó kormányzó is.”10 A folyóirat társszerkesztője továbbra is Schöpflin Aladár maradt. Schöpflin a Nyugat klasszikus nemzedékét képviselte a Magyar Csillagban. Tekintélyével és józan, szinte kivétel nélkül helyénvaló ítéleteivel mindvégig nagy hasznára volt a folyóiratnak. Bár neve nem szerepelt a fejlécen, segédszerkesztőnek maradt meg a folyóiratnál Gellért Oszkár. Igaz, egy sort sem írt a Magyar Csillagba, mégis fontos szerepkört töltött be a lapnál, a Nyugat kiadó munkájának irányítása mellett a folyóirat terjesztését is ő végezte. Segédszerkesztői tisztségben dolgozott még a folyóiratnál és a szerkesztők heti Duna- korzó illetve Florence kávéházi összejövetelein rendszeresen részt vett Keresztury Dezső és Örley István. Keresztury Dezső, aki Babits kérésére már a Nyugat színházi tudósításaiban is többször helyettesítette a betegeskedő Schöpflin Aladárt, ezentúl még szorosabban együttműködött természetesen a folyóirattal. Az ekkor huszonnyolcéves Örley István aránylag ismeretlen volt az irodalmi közvélemény előtt (Pergel Ferenc félbemaradt feltámasztási kísérlete ellenére sajnos még ma is csak írótársai visszaemlékezéseiben él). Munkásságát versekkel kezdte, majd kitűnő novellista lett, irodalmi tevékenységének legjavát, legmaradandóbb értékét azonban mint határozott, megalkuvást nem tűrő kritikus és irodalomszervező adta. Különösen a fiatalok nemzedékének volt nagyhatású szervezője, akik már-már osváti glóriával övezték. Tanulságos a nemzedéktárs Bóka László ráemlékezése: ,, . . .a Magyar Csillagnak valójában ő volt a szerkesztője, nem azért, mert segített Illyésnek, hanem mert az ő irodalmi ítéleteire többet adtunk, mint bárkiére.”11 Vagy Illés Endre Örley-jellemzése: „Végre egy igazi kritikus! gondoltuk sokan, amikor bírálataival a Magyar Csillag különböző rovataiban feltűnt. Egy kritikus, aki friss, kíváncsi kedvvel, mohón, patikamérleggel, de remek ösztönnel, az eléje kerülő műnek szinte kiszolgáltatottan s mégis megtéveszthetetlenül nyeldekelte a kortárs irodalom élményét. Állandóan olvasott és bírált gátlástalanul, önkínzó őszinteséggel.”12 Munkássága legjavát Örley a Magyar Csillag szerkesztőjeként fejtette ki, tragikusan korai halála felmérhetetlen vesztesége irodalmunknak. Az ország legjelentősebb és hosszú időn keresztül egyetlen irodalmi folyóiratának irányításában a szerkesztőkön kívül még jó néhány író részt vett. Nagyrészt a Nyugat második, harmadik nemzedékének képviselői alkották ezt az írói gárdát, esszéirodalmunk és kritikusaink legjobbjai voltak a folyóirat irányító munkatársai: Illés Endre, akinek már Babits mellett is jelentős tanácsadói szerepe volt, a szintén Babits szűkebb köréhez tartozó kivételes tudású Halász Gábor, a par excellence esszéista Cs. Szabó László, Rónay György, Kolozsvári Grandpierre Emil, Bóka László, Kaffka Margit után legjelentősebb, legeredetibb tehetségű nőírónk, Kádár Erzsébet és a Nyugat képző- művészeti rovatának vezetője, Farkas Zoltán. A legtöbbet szereplő munkatársak Elek Artúr, Gulyás Pál, Jékely Zoltán, Jócsik Lajos, Képes Géza, Komjáthy Aladár, Lovass Gyula, Makay Gusztáv, Mátyás Ferenc, Márai Sándor, Nagy Lajos, Németh László .Ortutay Gyula, Radnóti Miklós, Sárközi György, Sőtér István, Szabó Lőrinc, Szabó Zoltán, Szerb Antal, Tamási Áron, Thurzó Gábor, Vas István, Veres Péter,Weöres Sándor voltak. Az új folyóirat egy hónapos kihagyás után október elsején indult Magyar Csillag néven. A lap szerkesztői úgy érezték, hogy a kényszerűségből megváltoztatott Nyugat név helyett azért helyes a Magyar Csillag lapcím, mert a „sötét éjszakában pislákoló magyar 63