Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 7. szám - Szöllősi Zoltán: Kazáni tatár népdalok (műfordítások)

KAZÁNI TATÁR NÉPDALOK

7. Bőrfedelű, cifra szán,

Ki ül benne, hova száll?

Tegnapi jó kedvemmel.

Másvalaki jár ma már.

2. Sokat nyom két fülbevalóm,

Hat miszkálnál is többet, Vigadhatok, búsulhatok,

Bánatom nem lesz könnyebb.

3. Kőtörőfű nem kelt ki,

Búzám kár volt elvetni,

Kit szerettem, más vette el, Boldogságom nem telt ki.

4. Nehéz nappal a holdnak,

Borús égen a napnak,

Bármerre mész, fényben jársz te, Nehéz a pillangónak.

5. Jóideje, hogy ballagok,

Valamerre csak haladok,

Balga legény nem voltam én,

Sok gondom megbolondított.

6. Kara-tónál nem voltam,

Mély a vize, nem tudtam, Bánatomat elviselni Milyen nehéz, nem tudtam.

7. Erre repül két szép hattyú At a sötét, nagy erdőn,

Minek élnem ilyen árván,

Te tudod csak teremtőm.

8. Erdő útja szűk vala,

Lányok ajka méz vala,

Lányok ajkát, ha csókoltam,

Beteg szívem víg vala.

9. Ablakomat nyitom én,

Virágomat szórom én,

Óh, fekete szemöldökűm,

Eljössz éjjel, mondom én.

10. Magas hegyről féltem jönni, Szekérre nem mertem ülni, Annak, aki szerencsétlen,

Jobb Istenhez könyörögni.

11. Magas hegynek havas ormán, Szamovárral zúg az orkán,

Ha töprengünk, ne magunkon — Árva hazánknak a sorsán.

12. Ablakodnak rámája,

Sárga fenyő a fája,

Aki téged egyszer látott,

Mindig látni kívánna.

13. Magas hegyről idelátszik Lépcsője a mecsetnek,

Ajkad gyűszű, gyöngy a fogad, Nyelved kulcsa mennyeknek.

14. Vagyok házam kerülő,

Ha esik hó, hósöprő,

Párodat, hej, nem találó, Bánatomban kerülő.

15. Asztalokon gyertya ég,

Faggyú gördül cseppenként, Nyolcvan gyertya, szempilla, Most látom csak, szívem ég.

16. A hegedű, hej, mit mond?

Azt mondja, amit mondok — Leány előtt íj vagyok,

Feszes íjon nyíl vagyok.

17. Kobzom fája széthasadt,

Egy jó húrja még maradt, Hajnalodott, hogy eljöttem, Aludj, időd még maradt.

18. Felhő vonul, hadd vonuljon, Földre az ég is boruljon, Vagyonért nem bánkódom én,

Aki gazdag, hadd búsuljon.

78