Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Katona Imre: A kubikolás nemzetközivé válása Jugoszláviában (Magyar-délszláv-olasz és albán földmunkások déli szomszédságunkban)
KATONA IMRE A KUBIKOLÁS NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN Magyar—délszláv—olasz és albán földmunkások déli szomszédságunkban Nagy tömegű földmunkálatok végzése régi történelmi korok óta világjelenség, a kubikolás azonban csak a kapitalizmus ún. előkészítő szakaszában vált többé-kevésbé hivatásos, önálló foglalkozássá. Európában főként az itáliai Pó és a magyarországi Tisza folyó völgyében alakult ki egymástól függetlenül. Nálunk a Viharsarok volt az igazi hazája, ahol a legádázabb küzdelem folyt a vizekkel és a legnagyobb tömegben állott rendelkezésre a tőke ún. könnyű gyalogsága: a részleges munkanélküli tartaléksereg is. A kubikos voltaképpen a jelenkori gépesítés előtt — esetenként mind a mai napig — ármentesítési, folyószabályozási, csatornázási, továbbá út- és vasútépítési, valamint építkezési földmozgatást végző átmeneti munkástípus: félig még paraszt, félig már munkás, kinek társadalmi fejlődése az ipari munkásosztály felé tart. A kubikos tovább fejlesztett hagyományos paraszti, ill. kerti, ritkábban kisipari munka- és szállítóeszközök (ásó, lapát, csákány, talicska, kordé stb.) segítségével mozgatta meg a talaj felszínét, de nem mezőgazdasági vagy ipari célból, hanem elterítette vagy elszállította, és a kitermelés vagy a rakodás helyén műszaki idomot (gödör, csatorna, gát vagy töltés stb.) alakított ki. így a kubikos egyforma joggal tekinthető föld-, szállító-, rakodó- Vagy építőmunkásnak. Kedvező körülmények között lehetősége van a szakosodásra: út-, pálya-, téglagyári vagy építőmunkás válhat belőle, ill. maradhat rakodómunkásnak és vissza is térhet a mezőgazdasághoz. Mindezekre a nagy előkészítő munkálatok (folyószabályozás, ármentesítés, lecsapolás, csatornázás, út- és Vasútépítés, városok építkezési földmunkái stb.) csökkenése után vannak is példák, különösen gyors az átalakulás az utóbbi évtizedekben. A kubikos elnevezés a teljesítményben történő bérezés módjára utal: a kubik köbölét, ill. köbmétert jelent, ennek mennyisége szerint szoktak fizetni. A kubikolás tehát nem napszám, hanem szakmánymunka, mai divatos szóval akkord. Ez az alig száz-százhúsz éves elnevezés: a kubikos, köznyelvi szóvá vált, sőt átkerült a szerb köznyelvbe is kissé változott formában: ott mindenki kubikost mond. A hivatásos kubikosok 5—6 köbméter földet is megmozgattak naponta, kordés vagy csillés szállítás esetén pedig majdnem kétszer ennyit. Ez a teljesítmény olyan kiemelkedő, hogy mind Magyarországon, mind pedig Jugoszláviában a föld kitermelésére megszabott normákat meghaladja; a kubikosok mindkét országban az élmunkások közé tartoztak, ill. tartoznak. Ez a megállapítás természetesen sem a múltban, sem pedig a jelenben nem vonatkozik az alkalmilag és át nem alakított szerszámokkal dolgozó ún. földhányókra, akik e teljesítménynek legfeljebb harmadát-felét tudták csak elérni. E nehéz munkát főként javakorbeli felnőtt férfiak bírták végezni. Jobb kereseti viszonyok esetén Vagy lakás híján többen magukkal vitték asszonyaikat és gyermekeiket is, de a háztartási és egyéb kisegítő munkákon kívül legfeljebb ún. csikóknak, vagyis talicskavontatóknak alkalmazták őket: a talicska elején levő karikába akasztott 28
