Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - MŰHELY - A kultúra és az emberség biztonsága (Bálint Sándor válaszol Csapody Miklós kérdéseire)
még fiatal ember voltam, ismertek többé-kevésbé. A körünk laza társaság volt inkább, nem valami egyesület.. . Kik jöttek össze ebben a körben? Ott volt Kerényi Károly,Szent-Györgyi Albert, RusznyákIstván, én;azután Sík Sándor. Távolabbról Hermann Egyed történész, Vinkler László festő, Fricsay Ferenc karmester és Baróti Dezső, aki a közeli Csongrádon volt tanár és be-bejött hozzánk. Gyakran együtt voltunk .. . Nagyon tudtuk és jól láttuk, hogy milyen lehetőségekkel és körülményekkel kell számolnunk. Különösen megdöbbentett bennünket Jugoszlávia lero- hanása 1941 tavaszán, amikor valósággal sírtunk, látva a németek átvonulását. Engem a tanári testületben — legalábbis jelképesen — majdnem agyonvertek. Egyetlen kolléga osztotta az álláspontomat, hogy ellent kellett volna állanunk, nem lett volna szabad megengednünk ezt a szabadfölvonulást. Persze, akkor is annyi volt a „ha” .. . Mindez inkább csak azt mutatja, hogy akkor milyen konzekvenciákig jutottunk el. Milyen volt az események hatása, a hangulat és a professzorok egymás közötti viszonya az egyetemen?; Érdekes, hogy Schmidt Henrik, a németprofesszor — akit nem mernék hitleristának nevezni (de mégis, szimpátiáinak kifejezésében nagyon messzire ment), bennem — ne mondjuk, talán erős szó, hogy ellenséget — de olyasvalakit látott, akit azért jó lesz háttérbe szorítani és elszigetelni. Ekkor történt meg a kolozsvári egyetemen a néprajzi tanszéknek a betöltése, 1940-ben — ezt most csak futtában érintem —, amikor a magyar egyetem professzorait kinevezték, Viski Károlyt, aki egyedül lett volna posszibi- lis Györffy István tanszékét elfoglalni a pesti egyetemen, elvetették, miután Viskinek zsidó származású felesége volt, és az antiszemitizmus igen erős volt a pesti karon. Teleki Pál viszont, éppen Viski erdélyi születésére való tekintettel, és mivel ott liberálisabb volt az atmoszféra, s nemigen vették be a nyilaskeresztességet — minden ellenszegüléssel dacolva kinevezte Viskit. Ekkor már fedezve érezte magát a pesti bölcsészkar. így hát Kolozsvárról meghívta őt a tanszékre. Vele nagyon jóban voltam. Nagy tragédia volt, hogy az ostrom alatt, megfázva vagy kiéhezve 1945 januárjában bevégezte az életét. Kolozsvárról való eljövetele után kitűzték a pályázatot az ottani tanszékre, ahová Ortutay is, én is pályáztunk, és ahová végül Gunda Béla került, aki sokáig volt ott, majd Debrecenbe került. Mit csinált, hogyan élt Sándor bácsi a háború végéig?j Nem szeretném a magam dolgait túlságosan előhozni, tudod, hogy nem szeretem ... A kolozsvári dolgot annyira biztosra vette a szegedi kar, tudniillik azt, hogy odakerülök, hogy fölterjesztettek címzetes, nyilvános, rendkívüli egyetemi tanári titulusra 1942 végén, 1943 elején. Persze tudod, ez dekoráció volt, de a kormány mégsem erősítette meg, mert mára Sztójayék elé került. Engem aztán a Lakatos-kormány erősített meg. De ez sem fontos. Lényeges, hogy 1944-ben mindenki látta már, hogyan alakulnak az események. 1944 szeptemberében kiürítési parancsot kapott az egyetem. Voltaképp mindenki elment. Akkor az egyetemen pap-professzor volt többek között Bognár Cecil, a pszichológia professzora, Hermann Egyed, a magyar történelemé, és Sík Sándor. Akkor a papság Rómából külön utasítást kapott, hogy nem hagyhatja el működési helyét. 1944 nyarán egy római magyar monsignore hozta (aki ejtőernyővel ereszkedett le a Dunántúlra) és vitte a pápai parancsot Serédy Jusztiniánnak. A papprofesszorok csakugyan helyben maradtak. A bölcsészeti karról a civil professzorok mind elmentek, az orvosi karon is csak hárman maradtak: Purjesz, akit az utolsó pillanatban szedtek le a deportáltak vonatáról, és Rusznyák, akit ugyancsak '■'került megmenteni; és maradt még Vidákovics Kamill is, igen jó sebész, aki arról \- - övezetes volt, hogy fiatal korában Horthy mellett volt tengerészorvos. A matematikusok közül itt 70
