Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 5. szám - „Kimeríthetetlen forrás” (Gion Nándor válaszol Görömbei András kérdéseire)

hatnak. Mindennek van egy másik, szakmaibb, és egyszerűbb és szerencsés oldala, ami tulajdonképpen hozzásegített engem a Virágos katona meg a Rózsaméz megírásá­hoz, remélem folytatásához is: hogy nekem van egy mesefám. Egy öregasszony, akit nagyon kedvelek. Most már nyolcvannyolc éves. Pontosan emlékezik mindenre és az agya bámulatraméltóan vág. Olyan rendszeresen el tudja nekem mondani a dolgokat, amikre —• azok nyomán, amit én tudok— rákérdezek, hogy az már anyagában sokszor összeállhat egy-egy fejezetté. Aztán persze másokhoz is fordultam, de őnélküle nehéz lett volna. És még többet segít, azt hiszem a folytatásnál. Minden könyvemet odaadok neki, nemigen olvassa el, de örül neki, hogy megvan. Nemcsak azzal segí­tett, amit elmondott. Olyan emberi magatartást lestem el tőle, ami talán a legjobban segített ezeknek a könyveknek a megírásában. Nem emeltem én őt ki túlzottan kü­lön, a könyv nem róla szól, de állandóan jelen van. Ha ezt az emberi magatartást el­mondanám, akkor eléggé sztereotip lenne, attól félek. Az ésszerűség és az érzelmek összehangolása nagyon mély és dacos bölcsesség. Bölcsesség olyan értelemben, hogy elfogadja azt, ami elkerülhetetlen és amin nem tud változtatni. De csak azt. Ahhoz alkalmazkodik is zokszó nélkül. Ezen túl azonban nem ismer megalkuvást a legapróbb részletekben sem. A saját világáért, életviteléért és mindenért, ami fontos neki, na­ponta kész verekedni. Szó szerint. Világot teremt maga körül, követésre csábít. Ilyen emberek tartanak össze kicsi vagy egészen nagy közösségeket. . . Egy évvel ezelőtt, nyolcvan hétéves korában leütött egy negyvenéves férfit valami sértő gesztus miatt. Ugyanakkor nem hajlandó műfogsort csináltatni. Egy foga van már, és mondtam, tíz évvel ezelőtt mondtam már, hogy csináltatok neki műfogsort. Meg aztán nagyot hall, s mondtam, hogy valamilyen hallókészüléket beszerelünk. Ezt elintézte két mondat­tal, hogy neki az nem kell. Egy fiatalasszony úgy szép, ha fogai vannak és jól hall, egy öregasszony úgy szép, ha nincsenek már fogai és nagyot hall. Ebbe a magatartásba ez is beletartozik, meg sok minden, amit nem lehet így megfogalmazni. Legalábbis nem röviden. És lehet, hogy nem is lehet teljességgel megfogalmazni.Jlyen emberek, ha nem is ennyire markáns egyéniségek, akik segítségemre vannak. És most már tu­datosan szedem össze az anyagokat. Talán elég sok helyen telitalálat Volt az, amit ír­tam, legalábbis olyan szempontból, ahogy az embereket megformáltam. Egy szomo­rú esemény kapcsán találkoztam valakivel. Meghalt az apám. Öcsémmel ülünk a ko­porsó mellett. Nagy esetlenül felállók és kezet nyújtok neki, ügyet nem Vet rám, le­térdel a koporsó előtt, keresztet vet imádkozik. Aztán fölkel, ahogy az illik, megkér­dezi, hogy az elhunyt melyik hozzátartozóihoz van szerencséje. Akkor kezet fog ve­lem, bemutatkozom neki, kijelenti, hogy ő a könyvemben szereplő rablógyilkos Tö­rök Ádámnak az utolsó élő fivére, akinek a neve szerepel a könyvben. Őt én személye­sen nem ismertem, de pontosan így írtam le, ilyennek, persze fiatalabb korában. Elmondja nekem, hogy az ő családjukról — hallotta — én sokat írtam. Annyira nem izgatja a dolog, hogy azt el is olvassa, de amit fölolvastak neki, azzal meg Van elégedve, bár a fekete bárány fivérére, Török Ádámra nem voltak büszkék sohasem. Ma is fej­csóválva emlékezik róla ... Én jobban kedvelem Török Adámot, mint ők. Miért fontos számodra, hogy ily módon is igazolást nyerjen ábrázolásod hitele, valósze­rűsége? Ezek az emberek mind hordoznak valamit, és lényegében ezért írok. Amiatt, amit ezek az emberek és ezek a szereplők, mindazok, akiket ismerek vagy kitaláltam, pél­dáznak. És azért érzem azt, hogy szinte kimeríthetetlen forrásra bukkantam rá, és kimeríthetetlen élményanyagot hordok már én magam is. Mert olyan közegben és környezetben élek, ahol sajátos konfliktusok, életérzések, ellentétek, együttérzések vannak. Ezek a maguk nemében az én számomra sajátosak, mondjuk mások számára talán különlegesek. Itt elsősorban a többnemzetiségű összetételekre gondolok és 74

Next

/
Thumbnails
Contents