Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 5. szám - Kunszabó Ferenc: A reformáció hatása a magyar népi-nemzeti tudatra (Egy kutatási terv alapeszméje)
A hitújítás szükségességének, a kálvinizmus elterjedésének elsődleges okai az általános európai motívumokkal egyezőek: 1. Magyarország gazdasága a XII—XV. századokban a legfejlettebbek közé tartozik, miközben a kereskedelem elsősorban tranzitforgalmat bonyolít le, másodsorban pedig az ország termékeit viszi ki, amikért cserében kevés árut vesz, azaz, fölhalmozza a pénzt, akárcsak az avar birodalom idején, Vagy ahogyan fölhalmozzák ugyanebben az időben Genf és Bázel polgárai. 2. A Kárpát-medence mindig is ütköző, illetve közvetítő zóna. Ez azonban nem hátrányára, hanem előnyére szolgált minden olyan korban, mikor lakói meg tudták menteni és korszerűvé tudták tenni azt a saját civilizációt, amelyik minden időben minden nép gazdasági, társadalmi, kulturális felvirágzásának alapja. S ezen a ponton kezdenek eltérni a magyar specifikum okai az általános európaiaktól. Számunkra, akácsak a későavar birodalom számára, a fő és közvetlen veszélyt a germán terjeszkedés jelentette, már az ezredfordulón. Szent István ezért kényszerül átadni az Inn és a Lajta folyók közét, benne a Bécsi-medencét. A latinokkal viszont a XII. század óta vannak ellentéteink, mégpedig az adriai tengeri utak és kereskedelmi gócok ellenőrzése miatt. A törökkel a XIV. század közepétől kerülünk összeütközésbe, a Balkán fölötti uralom tárgyában. Mindez azonban évszázadokon keresztül nem létkérdés számunkra — mikor azonban a francia király a pápával és Velencével szövetkezik, majd együtt kötnek szerződést a törökkel a germánság ellen, akkor hirtelen s egyszerre kerülünk útjába azon főhatalmaknak, melyeknek mindegyike önmagában is nagyobb gazdasági és hadi potenciállal rendelkezik, mint mi. Ebben áll a gyökeres változás, s ezzel kerülünk a hollandokkal vagy a genfiekkel hasonló helyzetbe: a hatalmak közötti befolyási övezetek vitás határterületére. Vitás övezetben élni: ennek megvannak a maga hátrányai, ugyanakkor előnyei is. S ez utóbbi a jelen témánál: éppen a vitatottság adja meg azt a bizonyos mérvű függetlenséget és semlegességet, amelyik lehetőséget nyújt a kor gazdasági, társadalmi, filozófiai problémáinak megválaszolására, s ezzel megteremti az alapot a gazdasági és társadalmi formációk átalakulásához, az egyéni alkotótehetség kibontakoztatásához, az ember személyes szabadságjogaihoz és a modern nemzettudat kialakulásához. Ez történik Belső-Európa református vidékein, majd jórészt az itteni eredmények kihívásaként, a katolikus és lutheránus országokban, de ez játszódik le jelesül Észak- Amerikában, ahová — tudjuk — a telepítések első szakaszaiban főként a nonkonfort protestánsokat száműzik, illetve, azok menekülnek oda... — de nézzük meg, mi történik Magyarországon. Az új hit olyan tömegesen terjed a XVI. század elején, hogy a gazdag kereskedő és kézműves polgárság által támogatott 1514-es Dózsa-féle felkelés idején már új gondolatokat hirdető papok meg szerzetesek százai járják városainkat, a felkelők táborait. A külső veszélyre hivatkozó, és a haderőt hagyományosan kézben tartó fő- és középnemesség leveri a forrongást; de mintha csak azért, hogy maguk álljanak az új szellemi mozgalom élére. Mert valóban: már a harmincas, negyvenes években tartott ország- gyűlések jegyzőkönyveiből az derül ki, hogy a főtisztviselők is protestánsok, csaknem kivétel nélkül. — A téma kidolgozása során pontról pontra elemezni fogom, hogy Mátyás király halála után az ország közvéleménye, e közvéleményt hordozók nagyon nagy többsége, szellemi megújulást akar, mert látnivaló, hogy az Egyetemes Egyház, a katolikus szellemiség és az ezekből folyó világi hatalom már nem tud megfelelő választ adni a gazdasági, társadalmi problémákra. Ennek megítélésében egységesek vagyunk — a reformáció gyors és teljes diadalútjának ez a magyarázata; végletesen eltérnek viszont a vélemények az irányban, hogy milyen választ adjunk 40
