Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 4. szám - Pintér Lajos: Kristályéjszaka; Szépen élni; A vallatok gépe; Jelenünk égő faháza; Istenhegyi ősz, őszidő; Fehér köpenyek dicséretére (versek)

Regényt kellene írni rólad, remény színe, fehér. Szerelmesverset a tanítónőhöz, ki mint a gép pofozott, a képeden ujjainak lilioma kivirágzott, pofozott, mert őt is pofozták: törött üvegű ablak az arca, békekölcsön-kötvénnyel befedve. Kamasz-hited mégis őt kereste, őt szerette.

A csalhatatlan, prűd világnak egy vallomással tartozom: szerelmes vagyok a szavakba, szerelmes a tavaszba, mikor körülöttem a fagy fölenged, mikor izzó bőröm határán a jég elolvad, szerelmes vagyok a szabadságomba.

Fehér táblára fehér krétával azt karcolászod: eti- etika. Karcolnád, körmölnéd, de nem olvasható.