Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 3. szám - Bodon Pál írása Bartók Béláról (Közreadja: Ittzés Mihály)
BODON PÁL ÍRÁSA BARTÓK BÉLÁRÓL Bodon Pál cikke kéziratban maradt fenn. Javításai arra utalnak, hogy a cikk megjelenése küszöbön állt, amikor Környei Elek a Kis Újság 1948. július 10-i számában EGY GYANÚS „FONOGRÁF” A SZÉKELYEK KÖZÖTT... A kecskeméti zeneiskola igazgatójának emlékei Bartók Béla székelyföldi dalgyűjtő útjáról címmelcikket jelentetett meg több — feltehetően „riporteri” — tévedéssel; így mind ez utóbbi, mind az előbb említett saját írás utólagos ceruzás módosításai tekinthetők Bodon Pál hiteles beszámolójának, amelyet itt közreadunk. Az apróbb elírásokat kijavítottuk, illetve a mai nevekre módosítottuk a régebben másként írtakat. Nem javítottuk azonban az oly kis pontatlanságokat, melyek a beszámoló lényegét nem értik (pl.: amikor a Bartók-mű hangszereléséről ír; a II. szvit vitatott helyén először EGY HÁRFA játszik, viszont szerepet kapnak az üstök és üstdobok... stb.; de az is lehet, hogy ez a tétel az 1907. évi zeneszerzői terv szerint valóban másképp indult!). Egy helyen szükségesnek látszott egy mondat áthelyezése valamivel korábbra: a Bartók szociális érdeklődésére utaló mondat eredeti helyén még a jelenleginél is kevésbé illeszkedett környezetéhez. A cím alá írt, kötőjellel nyitvahagyott évszámból — (1907-----arra kell következtetnünk, hogy a szerző tervezte a cikk folytatását. Örök kár, pótolhatatlan veszteség, hogy Bartók nagyjelentőségű kecskeméti hangversenyeiről, karműveinek bemutatói alkalmából tett látogatásairól, az azokkal kapcsolatos zenei és emberi élményekről nem számolt be Bodon Pál. írása azonban így is értékes dokumentum, fontos, Bartók leveleit jól kiegészítő beszámoló a székely népdalok felfedezését jelentő 1907-es nyári népdalgyűjtő útról. * Mihályfalusi Bodon Pál (1884—1953) zenetanár, zeneszerző, karnagy 1910-től 1949-ig a kecskeméti Városi Zeneiskola igazgatója volt. Kitűnő iskolázottságát a zeneakadémián — nagy pálya- és kortársaihoz hasonlóan — Koessler János zeneszerzés-osztályában szerezte meg. Az első nagyszabású Ady-megzenésítés szerzőjeként is számon kell tartanunk: 1908-ban a Lipótvárosi Kaszinó pályázatán első díjat nyert a Fekete Hold éjszakáján című kantátájával A kecskeméti zenei életnek mindenese, lelkes szolgálója és mozgatója volt. Szervező munkájával, előadásaival, cikkeivel, karnagyi és oktató munkájával egyaránt a zenekultúra magas szintre emelését, terjesztését szolgálta. Vásárhelyi Zoltán mellett neki volt abban fő érdeme, hogy Kecskeméten jelentős kultusza alakult ki a húszas évek második felétől az új magyar muzsikának, Bartók Béla és Kodály Zoltán művészetének. ITTZÉS MIHÁLY BODON PÁL Visszaemlékezéseim Bartók Bélára (1907— Vakítóan fényes, heves nyári napsütés tűzött a brassói pályaudvarra. A várakozó sokadalom figyelmét egy furcsa szabású, viseltes dohánybarna felöltő vonta magára. Vállon keresztbevetett hevederek egyikén kopott faládikó súrolta még vékonyabbra a kopott felöltőt; a másik hevederen degeszig tömött vászontáska fityegett. Á felöltő alól jobb időket látott, foltos csizma nézett vissza a sokadalomra. Az öltözék „külcsín”- jét szembehúzott ütött-kopott tiroli kalpag tette teljessé. A kalpag alól — vagy két hete borotválatlan keskeny arcból — élénk szempár kémlelte a Budapest felől beérkező vonatot. így láttam viszont Bartók Bélát népdalgyú'jtői útra felkészülten. Amint észrevett, felkapta könnyű csomagjait és sietős léptekkel jött elém. — Csakhogy megérkezett — mondta üdvözlésül. De siessünk az Oltvölgyi csatlakozó vonathoz! Nemsokára ez is füttyentett s megindult velünk Csíkszereda felé. 1907 július első napjainak egyikén így kezdődött meg örökké emlékezetes erdélyi népdalgyűjtői utam. Persze nem minden előzmény nélkül. 87
