Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Umbulda (III. Trükkök, ravaszságok, lelemények)

VARGA: A főumbulda az, amikor valamelyik szerv bankettet szeretne rendezni, és szüksége volna ilyen húsra. Akkor telefonálnak az állatorvoshoz, hogy szükségük volna, mondjuk, két birkára. Igenám, de a faluban sem a tsz-ben, sem az állami gazdaságban ebben a pillanatban nincsen kiselejtezésre alkalmas, vagy váró jószág. Hát ahol nincs, ahogy a magyar közmondás tartja, ott találunk. KAPOSY: Szóval kineveznek egy állatot, kiselejtezendőnek. Van ilyen ... VARGA: Igen. Valamelyik jobb sorsra érdemes birkáról megállapítják, hogy tovább- tenyésztésre alkalmatlan, és így kerül a bankettasztalra olcsó hús. Amiről aztán nem tartják azt a magyar közmondást, hogy olcsó húsnak híg a leve. * KAPOSY: Tehát kérem, nem a borjú meg a kisbárány kevés nálunk, nem. Az állat­orvos kevés. Akinek szólni lehet. Össze kéne hasonlítani a statisztikákat, hogy egy állatorvosra hány kiselejtezett növendékjószág esik. Persze arra is vigyázzunk, ne­hogy megforduljon az arány, mert ha mostanság túl sok baráti és bankettasztalra jut borjú, akkor pár év múlva a marhahúst már nem umbuldálni, hanem importálni kell. * Szeretnek Önök Bécsbe utazni? Hivatalosan? Napidíjjal? És szeretnék-e tudni, hogy lehet egy kis umbuldával meghosszabbítani a kinntartózkodás idejét? HAJÓS: Ez egy igen régi történet, a szeneshajók korából való még. Amikor szénnel fűtötték a kazánokat. Az ember megérkezik egy ilyen szenes gőzössel Komáromba. Hogyha délelőtt érkezik meg, mondjuk Bécsből, akkor biztos, hogy gyorsan beszenelik a hajót, fogják a többi uszályt és mehet vissza. Igenám, de éjjel nem lehet szenelni. KAPOSY: Mit csinál tehát az okos hajós? HAJÓS: Úgy intézi a dolgát, hogy lehetőleg sötétedésre érkezzen, vagy majdnem söté­tedésre, akkor megkérik a hajókezelőt, hogy nem kell avval a vámvizsgálattal sietni. Ilyenkor nagyon szeretik a vámtiszteket. Foglaljon helyet, üljön le, igyon egy pohár sört, pohár bort, hogy van a családja, hogy vannak, tehát elbeszélgetnek a családi és egyéb dolgokról, azért, hogy teljen az idő, és szépen az estellet belepje a lehetőségét a szenelésnek. KAPOSY: Gyönyörű. Költői. így fogunk ezentúl a határállomáson mindnyájan el­beszélgetni, hogy az estellet belepje a lehetőségét a vámkezelésnek. De hogy folytat­ják az umbuldát a hajósok? HAJÓS: Köztudott, hogy afelső-Dunán hajózási nehézségek miatt éjjel lefele nincsen forgalom. Ezért az ember úgy indul el Komáromból, hogy óhatatlan olyan gázlós, rossz helyre kerüljön sötétedés előtt, hogy kénytelen legyen megállni, s ennek következté­ben Bécsbe már szintén késve érkezik meg, mert így jön ki. Nem tehet róla, ugye a hajózási viszonyok, a kis víz, a gázlók, hát ilyen mindig van, ennek következtében Bécs­be megérkezik úgy három-négy óra után, délután. Tehát kénytelen megint ott marad­ni, kora reggelig, vagy hajnalig. S akkor megérkezik megint három órakor Komáromba, megint nincs szenelés. És újból kezdődik elölről a történet. Na most, ha az ember huza­mosabb ideig van külföldön, néhány napi napidíjjal, valutával többet kap, és a vásárlá­soknál ez nyilván mindig előnyös. KAPÓSY: Hogy lehet azt megumbuldálni, hogy Bécsben minél többet tartózkodjon egy hajó? HAJÓS: Egyik lehetőség az, hogy valami apróbb-nagyobb javításokat ott kell végre­hajtani. 53

Next

/
Thumbnails
Contents