Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - Bencze József: Ökörút búsong, Szerelem, Furulyám (versek)
OKÖRÚT BÚSONG Ökörút búsong, kerekek odvas foga vicsorít rám, sár fut a keréken, a lőcs vasalt pántjai rogynak, vad, lihegő levegő dől fűszagú nagy bendőkből. Cammog az út és cammog a táj, de retten az ég is s durran a csendben bömbölő gond, iramló düh forr, csökönyös ősök vakhitű jármát széttöröm én most. Csonkul a múlt, tömöttebb, tiszta legelő lebzsel, gyenge borjú nyakán kong a reggeli hattyúharang. Könnyű gépek forognak, szívem szügyükbe szorítva. Jó veled élni vésztelen létem, csupa zengő mezőben, lestem pariagaid, meneteltem búsan itt e réten. Falka tövében új, zsenge muzsika trilláz: nézem, ki tud többet s többet ki ér?! BENCZE JÓZSEF SZERELEM Te, szívtengelyt elferdítő, gerincemet megroppantó, ellentengernagy szeressen téged, szeressenek szabadságos katonák, matrózok szeressenek, diákok, akiknek bajos megszerezni a nőt, te, a szelíd liliputi költőt eltemető atlanti hústömeg. FURULYÁM Furulyám, édes fűzfafurulyám, áldott ének dől az esti szélbe — nem hallgatja itt a réten senki, vadbodzás sátradból csak te jöjj ki érte! 24
