Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - Szokolay Zoltán: Bankett, Induló (versek)
SZOKOLAY ZOLTÁN BANKETT Ez a dróthálóba kapaszkodó kis pedagógus régen kóstolt már meggyeslepényt. Arcán a véraláfutások szervezettek, mint egy terrorbrigád. A tanév, akár a csatorna vize: sötétkék papírhajókat sodor az Ó-t artikuláló betonszájba. Szárnyas, püffedt béka a nyár, már a kifutópályára visszazuhan. A kisvendéglőben a történelemkönyv szemléltetőábrái razziáznak. Érik a meggy. A dróthálóra rászáradtak a piros csíkok. INDULÓ most o síkból át a térbe most miként ha mostohát vidd a tested más vidékre énekelni: nincs tovább egy osztást még! meg se botlott betongödörbe zuhant érthetetlen talpig-foglyok adieu monsieur adjudant világoskék szalag bomlik orsócsontról lepereg egy körig még! semmi pontig! bonthatatlan levelek naptár csördül fogsor csattan valaki más szavait énekeljük zárt etapban adieu aki hazavitt monsieur étoilé dumája jól meggondolt rothadás napnyugtáink színe álca sír a horgász: volt kapás volt egy sáppadó szerelmed krétás kézzel fogtad őt konyhájában tészta dermedt forró lében krumpli főtt most a térből át magadba törjék mások tükrüket széttágítva már szabadra s kong az üres szájüreg
