Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Grandpierre K. Endre: Előtörténetünk a Tárih-i Üngürüsz ős-csodaszarvas-mondái tükrében
már a csodaszarvas felbukkanása előtt megszállottja a Magyarországba való visszaköltö- zésnek, ámde noha ez áll életének, törekvéseinek központjában, mégsem tanúsít kellő erélyt a feladat végrehajtására való felkészülésben, súlyos mulasztások terhelik, késedelmeskedik, s ezért kerül sor a csodaszarvas küldetésére, az égiek figyelmeztetésére. A csodálatos vad felbukkanása és eltűnése tehát minden egyéb jel nélkül is félreérthetetlen kinyilatkoztatás Hunor — illetve az őstestvérpár — számára, hogy az égi hatalmak szerint eljött az idő a nagy feladatra való felkészülésre és nincs helye a további késedelmeskedésnek. Aligha lehet kétséges, hogy ezeket a szövegbe rejtett s annak háttérvonulatait alkotó titkos tartalmakat a régmúltból eredő ősgeszta későbbi átírója, átültetője sem értette, s nem is érthette, még kevésbé érthette a későbbi latin szöveget törökbe átültető-átdolgozó Terdzsüman Mahmud, akit még az ura, I. Szulejmán számára történő aktualizálás kényszere is nyűgözött. Annál nagyobb tisztelet Mahmudnak és fordító-átíró elődeinek, hogy az ősgeszta legfontosabb őstörténeti szövegrészeinek lehetőségig hű visszaadására törekedtek s a hagyományőrzés szándékától áthatva eredeti mivoltában őrizték meg a mondái őshagyományok rég elhomályosult jelképszőtteseit. Mégis felvetődik a kérdés — noha következtetéseink logikailag cáfolhatatlanok —; alátámasztja-e történeti adat, hogy Hunor már a csodálatos vad felbukkanása előtt készült rá, hogy népével együtt visszaköltözzön a kárpátmedencei hazába? Maga az ősszöveg szolgáltat erre bizonyítékot. Volt-e kapcsolat a keletre távozott magyarok és az itthoniak között? Kérdésünkre egyértelmű a válasz: Magor és Hunor népe már ősidőkben is kapcsolatot tartott a hazaiakkal. Maga az ősgeszta tanúsítja ezt. Fentebb idézett szövegében ugyanis maga Hunor mondja, hogy Pannónia tartományból ,,kedvező híreket kaptunk”1. Kérdés: kiktől kapták ezeket a híreket, és miféle híreket? Hunor világosan megmondja, hogy a hírek Pannóniából érkeztek, tehát a híreket Pannóniából, azaz hazánk területéről küldték. Pannóniában pedig — miként ezt ugyancsak az ősgesztából tudjuk —velük azonos nyelven beszélő népet találtak. Kézenfekvő hát, hogy a híreket a velük azonos nyelven beszélő nép tagjai küldték. Mármost mit tartalmazhattak ezek a hírek? A szövegből félreérthetetlenül kihámozható a Pannóniából érkezett hírek tartalma is. A szövegösszefüggések árulják el ezt: a hírek kétségkívül Pannónia visszafoglalásának kedvező lehetőségeit ecsetelték, hiszen a szövegrészek között oksági kapcsolat — logikai összefüggés áll fenn; ezért mondja Hunor, hogy ha a csodaszarvast nem sikerül elejtenie, el kell foglalniok Pannóniát, amelyről (kedvező) híreket kaptak; e szövegrész három összetartozó logikai elemből áll: a) ha erre vonatkozó mennyei jelt kapunk — b) el kell foglalnunk Pannóniát — c) (ennek lehetőségéről amúgyis) kedvező híreket kaptunk. Racionálisan nézve, ez a logikai kapcsolódási sor bízvást megfordítható a következőképpen: a) otthonról kedvező híreket kaptunk Pannónia visszafoglalására — b) ha a természetfölötti hatalmaktól is jelt kapunk ennek elkerülhetetlenségéről — c) úgy a feladatot végre kell hajtanunk. Racionális szemszögből tehát a kiindulópont, a fő mozgató erő a hazulról érkezett üzenet lehetett, s az égiek az üzenet megérkezése után küldték mennyei követüket, a csodaszarvast. Mi több, ezt a sorrendet az ősgesztai szöveg is igazolja: Hunor a csodálatos vad megjelenésekor mondja e szavakat, a hazai híreket ezt megelőzően kapták. 74
