Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Grandpierre K. Endre: Előtörténetünk a Tárih-i Üngürüsz ős-csodaszarvas-mondái tükrében
nikásáink előtt ez az anyag teljesen ismeretlen volt. E két ősi eredetű csodaszarvas monda elemeinek taglalása, jelképeinek és jelképrendszerének felfejtése során mondái ihletésű, illetve mondái formában megőrződött őstörténetünk mindmáig ismeretlen struktúrája tárul szemünk elé a vízözön utáni kezdetektől Árpádék visszaköltözéséig. A maga nemében egyedülálló mondakör ez; monda, amely nem mende-monda, de szájhagyomány útján megőrződött, kristálytömörségű mondává sűrűsödött őstörténet. S e történeti jellegű mondakör alapján őstörténetünk fő mozgatóerőit, drámai cselekményének dinamikus szerkezeti struktúráját az alábbiakban pontokban foglalhatjuk össze; Őstörténetünk szerkezeti struktúrája A) A történeti-mondái cselekmény mindenkori rugója a természetfölötti erők rendíthetetlen akarata, hogy Hunor népe, illetve az üngürüsz nép költözzön vissza a Kárpát-medencébe. B) Az égiek akaratával szembefeszülő hátráltató, gátló tényezők (negatív történelmi körülmények, emberi gyatraságok; kényelmeskedés stb.) folytán a feladat végrehajtására kijelölt erők — az üngürüsz nép vezetői — (Magor és Hunor) ismételten megkésnek a rájuk ruházott hivatás teljesítésével. C) Az első és a második késésre az istenek sürgető intése, a harmadik késésre már megtorló csapása válaszol. Az első két intésre bekövetkező gyors előremozgás idővel ellanyhul, a harmadikra, a büntető csapásra végre bekövetkezik a visszaköltözés; teljesül az istenek akarata. Világos: e két ellentétes irányú erő határozza meg a történeti-mondái események dinamikáját; a késések mintegy retardálják, a sürgetések aktivizálják a cselekményt. Végtelenül zárt történeti-mondái szerkezet ez. Jól mutatja ezt, hogy még a késések és sürgetések száma is meghatározott: három késésre három sürgetés felel; három a próba, többre nincs lehetőség: „Három az Isten igaza!” „Három a magyar igazság!” A csodaszarvas-mondakör még hátralevő részeinek ismertetését Dr. Blaskovics József, az európai hírű kiváló turkológus fordítása alapján a csodálatos vadászat zárómozzanatával folytatjuk. A szentélybe zárkózás titkai A csodálatos vad eltűnt. Magor és Hunor a monda szerint „a szomorúság és bánat tengerébe merült”. A szövegben, ha szó szerint vesszük, ez a mozzanat is érthetetlen. Mi oka lehet ekkora szomorúságnak? Valójában semmi: üldöztek egy vadat és az tovairamodott — vadászoknál az ilyesmi megszokott, mindennapos eset. Mi azonban már tudjuk: a csodálatos vad képében a természetfölötti erők rendelkeztek, s a vad felbukkanása a két fiút ráeszméltette: haladéktalanul fel kell készülniök hivatásukra, az iingürüszök népének visszavezérlésére a Kárpát-medencébe: az égiek nem hajlandók tovább várni; óriási feladatok hárulnak rájuk. Sokáig tanakodnak, mitévők legyenek, miként teljesíthetik a rájuk rótt feladatot. Ennek érdekében úgy határoznak, megkérik apjukat, Nimródot; építtessen számukra azon a helyen, ahol a csodálatos vad eltűnt, egy szentélyt, „amelyben a világról lemondva lakhatunk s a világ népeitől visszavonulva saját gondjainkkal foglalkozhatunk”. A szentély „azon a helyen” meg is épül, és a két testvér a szentélybe zárkózik. Miért kell „azon a helyen” szentélyt építtetniök? Rámutattunk már; Hunor számára a csodálatos vad eltűnése szolgáltatta a végső bizonyságot rá, hogy égi küldöttel volt dolguk. A vad eltűnésének helye tehát az őstestvérpár számára a természetfölötti 68
