Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Juhász Péter: A nomád szerződéskötés rítusa az óbolgároknál és a magyaroknál
JUHÁSZ PÉTER A NOMÁD SZERZŐDÉSKÖTÉS RÍTUSA AZ ÓBOLGÁROKNÁL ÉS A MAGYAROKNÁL Theophanesz krónikájának folytatója följegyezte, hogy 815-ben V. Leó császár, amikor Omurtag bolgár kánnal megkötötte a 30 évre szóló békeszerződést, bolgár szokás szerint nem Istent, Krisztust és a többi égi hatalmat hívta tanúnak, „hanem mint valami Istentől elrugaszkodott barbár lélek, kutyákat, amiknek az istentelen népek áldoznak, efféléket hívott fel tettei tanúbizonyságául, és vagdaltatott össze”. Á tárgyi és írott források egyaránt azt tanúsítják, hogy a pogány magyarok is kutyára- farkasra esküdtek. Ennek emlékét őrzi Theotmár salzburgi érsek (874—907) IX. János pápához írt levele, amelyben a Rómában járt morva papság vádja ellen védekezik. „Ami azt illeti, hogy az említett szlávok azzal vádoltak bennünket, hogy mi a magyarokkal megsértettük a katolikus vallást, és kutyákra vagy farkasokra és más istentelen és pogány dolgokra esküt tettünk és békét kötöttünk velük ... ha a Te színed előtt tárgyalhatnék . . . nyilvánvalóvá válnék az ő hamisságuk, és bebizonyosodna a mi ártatlanságunk . . . Ők ugyanis azt a bűnt, amelyet hamisan ránk fogtak, hogy egyszer elkövettünk, sok éven keresztül elkövették.” A magyarok kutyaesküjével kapcsolatban értékes Widukind (kb. 925—1004) vesztfáliai történetíró feljegyzése is. Amikor a kalandozó magyarok 933 tavaszán Madarász Henrik német király (919—936) ellen indultak, a korábban szövetséges Elba menti dalamancok (más néven dalemiuc vagy glomacs) földjén haladtak keresztül, akiknek segítségét kérték a támadáshoz. „Azok pedig tudván, hogy Szászországba sietnek, és hogy a szászok felkészültek a velük való harcra, a segítség helyett egy nagyon kövér kutyát vetnek eléjük.” A kövér kutya említése annak az emlékét őrizheti, hogy a szlávok kettévágott kutyára tett esküvel erősíthették ugyan meg szerződésüket a magyarokkal, de egyébként nem segítették őket. Theotmár salzburgi érsek IX. János pápához írt levelének állítását, hogy a magyarok és a morva szlávok „kutyákra vagy farkasokra és más istentelen és pogány dolgokra” esküdtek, régészeti leletek is hitelesítik: Mosaburg meghódítását a régészeti leletek szerint felvagdait kutyára tett esküvel pecsételték meg a szerződő felek. Fehér Géza a zalavári templom területén elföldelt, gyöngyökkel díszített kutyafejet a magyarok és a szlávok szerződéskötése emlékének tartotta. A kutyafejben talált gyöngyök a pogány csuvasoknak azt a rituális szokását juttatja eszünkbe, hogy a halott szájába gyöngyöt és agátot tesznek. „A HALOTT BESZÉLGETÉSE TÚRA ISTENNEL” (Nem mondják, hanem rituálisan így értelmezik. A halottat felkészítik erre az elképzelt párbeszédre: szájába gyöngyöt és agátot tesznek, szemét selyemmel födözik be, fülét is betömik selyemmel.) TÚRA Sok rosszat szólottái te az emberekről. Gonosz beszéddel sokat vétettél. 33
