Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Vértessy György: Egy ősi hiedelem nyomai Magyarországon
Bár Kurszán fejedelem történeti szerepe még nincs kellően tisztázva, de annyi bizonyos, hogy a Duna jobb partja, a Csallóköztől a mai Óbudáig eredetileg az ő birtoka volt. Ebből következik az, hogy a dunakanyari terület is hozzá tartozott. Ha az ősi termékenységkultusz dunakanyari nyomait keressük, akkor Dömös ebből a szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemel. Elöljáróban vizsgáljuk meg azt, hogy e helynév honnan ered, és mit jelent? Nyelvészeink úgy vélik, hogy a Dömös valószínűleg egy Dimis-Dimus személynévből keletkezett, magyar névadással, amely a régi magyar Dimiter, Demeter, Dömötör személynévnek becéző alakja lehetett. Legkorábbi írott alakjai: Dimis, Demes, Demus, Dumis. (Megjegyzendő, hogy a vonatkozó oklevelek latin nyelvűek.) A fönti példák alapján e kérdéses helynév eredeti alakja a következő lehetett. Induljunk ki abból, hogy az adott alakokban csak a magánhangzók változnak, illetőleg a mássalhangzók változatlanok. A latin ,s’ betű ,sz’-nek ejtendő, mely utóbbinak — az azonos helyen és azonos jellegű akadállyal képzett szájhangok zöngés-zöngétlen párokba rendeződése szerint — ,z’ hangzása is lehet. Ha a „Dumis" és a „Demus” szó negyedik hangját, az ,i’-t és az ,u’-t fölcseréljük, a ,DUMUSZ—DUMUZ’ alakhoz, a mezopotámiai termékenységisten nevéhez, a DUMUZI-hoz jutunk. Mindezt egy érdekes, de eddig figyelmen kívül hagyott adattal lehet teljessé tenni. * * * Az egyház a termékenységkultusz hívei ellen vívott harcban az ellenszimbólum fegyverét is bevetette. Ez az ellenszimbólum, a mindenkiben undort kiváltó krokodilszerű szörny, a sárkány volt. Ez a jelkép került a kultusz híveit üldöző Sárkány-rend címerébe is. Valószínű tehát, hogy e szörnnyel jelzett személyeknek e kultusz ellen vívott harcban valamilyen szerepük lehetett. Nézzünk erre egy dunakanyari példát! Álmos herceg, Kálmán király öccse Dömösön antióchiai Szent Margit tiszteletére monostort építtetett. Ebben a kegyes cselekedetben — mivel az Árpád-háziak másutt is alapítottak egyházi létesítményeket — látszólag nincs semmi különös. A kérdés csupán az, hogy miért éppen Szent Margit tiszteletére emelték a dömösi templomot? A kérdésre Szent Margit életrajzi adatai válaszolhatnak. Atyja pogány pap volt. Amikor megtudta, hogy leánya keresztény lett, igyekezett leányát hitétől eltántorítani. Amikor fáradozása hiábavalónak bizonyult, vak fanatizmusában maga jelentette föl leányát, akit Olybrus helytartó 15 éves korában (270 körül) lefejeztetett. Szent Margitot sárkánnyal ábrázolják. Szent Margit — mint azt a dömösi prépostság XVI. századi nagypecsétjén láthatjuk — a sárkányt pórázon tartja. Ez a pecsét egyébként még azért is érdekes, mert a női alak mögött a nap és a hold látható. A két égitest az ugyancsak mezopotámiai Baal-Astoret (Istár) — kultusz jelképrendszeréhez tartozik. Ez a kultusz az ősi termékenységkultusz folytatása, amelyben Dumuzi istent kígyóalakban ábrázolták. Ezek az adatok világíthatják meg Szent Margit vértanúságának történelmi hátterét, valamint azt, hogy miért emeltek Dömösön, Dumuzi isten kultuszának helyén épp az ő tiszteletére templomot! * (Ezúton mondok hálás köszönetét Sárkány Kálmánnak, hogy kutatásának eredményeit szíves volt rendelkezésemre bocsátani.) 27
