Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 10. szám - DOKUMENTUM - Ismeretlen Veres Péter-levelek (Közreadja: Iványosi-Szabó Tibor)

dekképviseletet csinálnak a saját vezetőikkel együtt, amely minden faluban állandóan jelen levő érdekvédő szerv lesz.

3. De nehogy azt higgyék, hogy itt magamnak beszélek, mert mint »munkásvezér«, állás és hivatal után vágyok. Nem vagyok „munkásvezér”, aminek önök kineveznek, hanem csak író vagyok, minden politikai napi munka nélkül. S így nem is hívom magam köré a földmunkásokat. Sokan is vannak (néhány ezer) amellett pedig a főszolgabíró úr nem is engedné meg, attól tartva, hogy majd politizálunk. Úgy látszik önök nem tudják, hogy a hatóságok nélkül egy lépést se lehet tenni, még gazdasági vagy ismeretterjesztő oktatások ügyében sem. De különösen nem tehetnek laikusok mint én is vagyok a hatóság előtt. Az itteni gazdasági oktatási a debreceni Kamara csinálja 10—20 hallgatóval, mikor hogy sikerül.

4. De ezekben a dolgokban elvitázhatnánk (sic!) heteken át, amire önöknek sincs idejük, nekem sincs. Ellenben levelükben adnak egy pár érdekes termelési tanácsot, amelyre okvetlen válaszolnom kell. Például önök azt írják az itteniek nem értenek a baromfitenyésztéshez. Ez igaz, de az országban sehol sem értenek, talán a pár ezer vagy csak párszáz igazi tenyésztő kivételével. Mondjuk, hogy én se értek s bár 15 éve van nagyobb, 100—120 tyúk- állományom, most ráfizetek, hát lecsökkentem a létszámot egy ésszerű mértékre 30—40 db-ra. Önök is tudják, hogy a termelésnek két szempontja van: az egyik a több és jobb termelés, a másik az ún. rentabilitás. Önök azt mondják, a baromfitartás a legjövedelmezőbb a kisembereknek. Ez egyszer igaz, másszor nem igaz, mint más termelési ágakban, Most például nem igaz. Tanyán talán igen, falun már nem fizeti ki magát. Önök is tudják, hogy a 30- as években a 10 pengőn aluli takarmányárak idején is majdnem annyit ért a tojás mint pl. 1938 tavaszán és nyarán a 16—18 filléres takarmányár idején. Nos egy tyúknak kell 36 kg takarmány, ez 20 fillérjével is 7,20 P. Ez legalább 100—200 tojást kívánna. Ennyit a mi tyúkjaink nem tojnak. Hol van a sok kár, a dög és a csirkenevelés? Nem kérem, a tojás évi átlagos falusi árának 10 fillérnek kellene lennie. Mint ahogy a tejtermelés is, abrakkal szénával, lucernával a falun ráfizetés 1 8 filléren alul. Itt is 11—12 P. a lucerna. 10 kg lucerna= 10 liter tej. Hol a többi takarmány ár?

5. Másik érdekes megjegyzés, hogy a kiselejtezett tyúkokat nem januárban, hanem húsvétkor kell eladni — írják önök. Hát ezt nem értem. Nyáron nem adjuk el a tyúkot, mert még tojik. Ősszel nem kell a vevőnek, mert vedlik. Januárra tollat és húst szed magára, piacra vele. Ha az önök tanácsa szerint húsvétig tartjuk, akkor ingyen kiteleltetjük. Jan(uár), feb(ruár), március végefeléig az öreg tyúkok nem tojnak, de megesznek 8—10 kg takarmányt, ami majdnem az árukat jelenti (2 kg tyúk falun 2,20—2,30 P.) Húsvétkor viszont a legöregebb tyúkok is tojnak s nem is érdemes eladni, amíg a tavasszal szokásos 40—50 tojást le nem adják. Ezzel fizetnek meg a teleltetésért.

6. Azt ne tessék hinni, hogy mi felhizlaljuk a tyúkot, mint önök írják. Dehogy hizlaljuk, felhízik az magától, ha nem tojik. S ha nincs húsban, a vevőnek sem kell, hát mit csináljunk vele?

7. Önök azt írják, hozzáértő tenyésztőnek télen is tojnak a tyúkjai, amikor drága a tojás. Tojik is az uram, csakhogy keveset. Pl. száz tyúknak kell naponta 10 kg takarmány, ezért kellene naponta egyre másra20 tojás itt a falun. No, szeretném én látni azt a hozzáértő tenyésztőt pl. a két hónapja tartó 10—20 fokos hidegben, aki 100 tyúk után napi 20 tojást felmutathat. Jó volna 10 is!

Bocsássanak meg uraim, ha még az ilyen szakkérdésekben is ellentmondók, de véletlenül ebben a kérdésben sok tapasztalatom van. Önök bizonyára nem olvasták a könyveimet, így keveset tudnak róla, tehát megmondom, hogy sok sok éven át nem irodalomból éltem, ha- hanem két fejőstehenem és 100 tyúkom segített át a bajokon. így tudtam a nyári napszámmunka mellett télen íróvá fejlődni. De most már vége. Nem éri meg a tyúk a falusi udvaron, hogy drága mütakarmányt vegyenek neki, tehát csak annyit tartok, amennyi a trágyadomb, az istállók és a kazlak között megtalálja a maga kukac-, általában fehérje táplálékát. Egy kis parasztudvarban 30—40 tyúk hasznot hoz, 100—120 ráfizetés.

8. Még egy megjegyzést. Az én tapasztalatom szerint a téli tojás nem annyira a megfelelő tartós, mint a korai, főleg a márciusi jércék adják. Csakhogy márciusi jércét a szegény falusi ember,aki sokadmagával egy szobában szorong, nem sokat tud nevelni. Csak tanyasiak,akiknek tüzelőjük és tyúkháznak való helyiségük van. A mi szegény asszonyaink is hajolnak (sic!) a korai csirkével, mert egyáltalán nem oly buták, és élhetetlenek mint kívülről látnak, de mit tehetnek, ha 30—40 korai csirkével piszkoskodnak és büdösitenek hosszú hónapokon át, és köszönjék meg, ha egynéhány jérce marad utána. Eltapossák a gyerekek, odacsípi az ajtó, köszvényesek lesznek a nedves hideg földön s utána sipítanak, sipítanak! Uraim én ezt még az ellenségemnek sem kívánom. Ezért nincs a parasztasszonyoknak télen elég tojásuk. Most csak április májusban és azután aratáskor, új búzára keltetnek, amikor jobban akad ennivaló is.

49