Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 10. szám - DOKUMENTUM - Ismeretlen Veres Péter-levelek (Közreadja: Iványosi-Szabó Tibor)
középbirtokosok voltak többségben. A gazdasági válság alatt és után a nagybirtokosok is fokozatosan felismerték a kamarák nyújtotta előnyöket, és egyre jobban beépültek oda. Ennek volt köszönhető, hogy a sokféle érdek ütközéséből kiemelkedett a nagybirtok és a középbirtok fokozódó ellentéte. 1936-tól megszakítás nélkül folyt a harc annak érdekében, hogy a tiszántúli részek önálló kamarát hozhassanak létre. A gyakran hangoztatott érvek a nagy búzatermő táblák és a homokhátság eltérő termelési lehetőségéről és termékszerkezetéről szóltak. Nem nehéz azonban a felszíni érvek mögött felismerni a tiszántúli nagybirtokosok és a kamarában még mindig meghatározó szerepet játszó közép- és kisáruterme- lők közötti érdekellentétet. A nagybirtokosok és a befolyásuk alatt álló középbirtokosok egy része főként az elnökválasztással kapcsolatos alkalmakat használták ki céljuk elérésére. A helyi kamara következetesen küzdött annak érdekében, hogy a korábbi területi egységét megőrizze. Ezért minden esetleges bírálatot vagy támadást észrevételezett, minden panaszra reagált, ígérve, hogy a lehetséges orvoslás nem marad el. Ez a hatásos propagandafogás sok esetben célt ért. Az újabb belső harc révén kirobbanó sajtókampányt használta ki Veres Péter, amikor 1940 legelején megfogalmazta véleményét a mezőgazdasági kamarák tevékenységéről. E cikk kerülő úton és megnyirbálva végül is a Szabad Szóban jelent meg, majd január 6-án a makói Délvidéki Függetlenségi Hírlap is közölte. E cikk és a két levél szövegét betűhíven közöljük. A kiegészítéseket zárójelbe tettük. Veres Péter cikke a mezőgazdasági Kamaráról ... A kamarákkal kapcsolatos általános bajokkal foglalkozik a Szabad Szó című lap mai számában Veres Péter, akinek ezt a cikkét az itt következőkben szó szerint közöljük. íme: „Őszintén szólva nem értjük a dolgot. Mi, parasztok, földmunkások és kisbirtokosok eddig a kamarából nem néztünk ki semmit: se hasznot se kárt. Mutassanak valahol valami gazdasági és szociális intézményt, amelyet a kamara vagy maga erejéből csinált volna, vagy bátor harcaival a kormánytól kiverekedett volna a szegény parasztok számára. Időnként választások és közgyűlések tartása, különböző termelési, vagy értékesítési tanácsok időszerű, vagy elkésett kibocsátása: ennyi az egész amit tudok róla. Tudom a legjobb, a leglelkiismeretesebb kamarai képviselők is a népet okolják, hogy nem törődik a kamarával, ezért nincsen benne lélek. Nem úgy van: a nép nem igen tud a kamaráról, vagy ha tud, nem törődik vele, de ennek nem a nép az oka, hanem maga az intézmény, mely alapjában van elhibázva. Érdekképviselet csak harcos alapon állhat, tagjait csak úgy tarthatja össze, ha következetesen harcol a tagok érdekeiért, mint az ipari munkások szakszervezetei, vagy a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a nagybirtokosok érdekvédő szerve, az Országos Magyar Gazgasági Egyesület. A jelenlegi kamarában azonban az ezerholdas birtokos és a földnélküli napszámos együtt védenék a mezőgazdasági termelők érdekét. Egészségtelen állapot, a nép okoskodás nélkül is érzi ezt. Bizonyíték erre, hogy nálunk volt olyan mezőgazdasági bizottsági választás, hogy a föld nélküli napszámosok párezernyi tömegéből nem akadt annyi szavazó, mint amennyi jelöltre lett volna szükség, s a törpebirtokosok csoportját is úgy képviselték, hogy néhány ismert parasztot, akit a hatóság alkalmasnak látott, kiírták jelöltnek, ugyancsak néhány ismerős embert behívattak és ieszavaztatták rájuk. A mostani kamarai szervezkedés, hát igazán csak az urak dolga. S az egészben csak azt nem értjük, hogy miért nem tudnak szervezkedni? Hogy politika volna, azt nem hihetjük, mert a szereplők politikai pártállásán nem tudunk eligazodni. Hogy a szokásos magyar cím- és rangkórság mozgatná meg ezekkel a címekkel és rangokkal amúgyis túlterhelt öregurakat, ezt megint nem hihetjük. Mi hát az ok? Pénzről van itt szó? Ez érthetetlen. Azt még megértjük, hogy egyes emberek vágynak az elnöki helyre, de hiszen pártjuk is van ezeknek, mi hasznuk van belőle, hogy Inárcsi Farkasnak, vagy Khuen-Hédervárynak hívják az elnököt? Avagy érdekcsoportok küzdenek itt? Kamarán keresztül gazdasági és üzleti 45