Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 10. szám - Jékely Zoltán: Szemtől-szemben az ötödik macedón légióval (elbeszélés)
mutatkoztak rajtam. Több ízben elveszett embernek éreztem magam s megátkoztam a napot, amelyen apám először adott horgászbotot a kezembe ... A nagy kirándulást utolsó próbának szántam. Ha minden jól sikerül, halász maradok. De ha csak a koránkelés fáradalma, a berkek nadrágmarasztó szederindái és egyéb tüskéi, az éhezés, a napszúrás kínja jut ismét osztályrészemül, akkor — becsületistenemre — eladom a botomat. A hajnali vonatnál találkoztunk, célunk Szamosújvár határa volt; onnan jó halászhíreket hozogattak mostanában: a háború megkímélte, sőt a folyót sem látogatták félelmetes vetélytársaink, a kézigránáttal „horgászó” katonák. Az állomáson kiabálva, hangoskodva köszöntöttük egymást; törtetve foglaltunk helyet egy csípősszagú, töröttablakú fülkében s cókmókjainkat oly alapossággal raktuk le, mintha nem is ötven, hanem ötezer kilométeres útra indulnánk. Nem csoda: az elzúgott háború után ez volt az első nagyobb szabású vállalkozásunk. Négyen voltunk: Májerkó Rezső, a fogász, Bakcsi Béla vasesztergályos és Hutiray, egy bársonytekintetű, csinos fiatalember, akit a többiek ott mutattak be az állomáson, s foglalkozása szerint táncoskomikus a nagyváradi színházban. Később hozzánk csatlakozott egy öreg, drámai színész külsejű ember, bizonyos Berekméri, s különös szerepe folytán emlékezetemben örökre eljegyezte magát e nevezetes nap élményeivel. Májerkó volt köztünk a legelőrehaladottabb állapotban: az apró szemüveges ember úgyszólván csak a halaknak élt. Nemcsak angolos, vízhatlan halászdressze, hanem különféle márkájú, manapság megfizethetetlen békebeli szerelékei is voltak, precíziós orsók és hajítóműszerek, melyekkel előző tulajdonosuk, egy elmenekült erdélyi mágnás, valaha Skóciában lazacra horgászott. Fogászunk szarvasbőrtokban egyszerre több horgászbotot is hordozott magával; cserkészövében finom gyékény-papucs lógott s egy hatalmas, medveölésre is alkalmas vadászkés. A zsákmányt törzskönyvezte: lelki- ismeretesen rovogatta be egy e célra „felfektetett” könyvecskébe a hal faját, súlyát, szintúgy a fogás helyét, időpontját, a csalétket, a botot, sőt a horog típusát is, amellyel a halat megakasztotta. Éjszakánként sokat virrasztóit, különféle elmés szerkezeteken járt az esze, s úgyszólván havonta lepett meg egy-egy új „vívmánnyal”, mely a fogás arányszámát valószínűleg forradalmasító mértékben fogja egyszersmindenkorra a javára billenteni. Amíg lehetett, tán 1940-ig, a „Hardy’s Anglers Guide” című horgász-szaklap előfizetője volt. Mentségére legyen mondva, mielőtt horgásszá lett volna, bélyeget gyűjtött. Nem történt semmi, csak egy jónevű ideggyógyász tanácsára új, egészségesebb mederbe terelte idült, már-már közveszélyes szenvedélyét... Bakcsi Béla — polgári foglalkozását tekintve vasesztergályos —azóta halászik, amióta az anyósa hozzájuk költözött. Ha nem a műhelyében reszel, s fúr-farag: a Szamos-parton bolyong, mint a kivert kutya. Otthon csalétektenyészete van: egy egész szobát foglalnak el giliszta-, húsféreg-, lótetű- és svábbogártelepei. Irtózatos bűzt terjesztenek, de anyósát ez nem üldözi el. A lakók már többször beperelték, de eddigelé — mivelhogy a horgászok szabadkőművessége a törvényszékig, a rendőrség legmagasabb polcáig elér — a hatóságok neki adtak igazat. Férgeinek, hogy épségesen és fürgén kerüljenek horogra, aprórácsú kalitkákat készített, melyekből néha keresztbevetett „ántánt”- szíjakon hármat is hord a nyakában. Vadászkalapja körül hatalmas pisztráng állkapcsokat és csukauszonyokat visel, legszebb trófeáit... S hogy magamról is vallják: az én esetemben a horgászat congenitális nyavalya, apai örökség, mely azután a gyermekkorban, a túlkorán elkezdett szerelmi élet kártékonyságával hatalmasodott rajtam el. Restellem megvallani — másfajta korai romlottsággal való hivalkodásra emlékeztet — de én már hatéves koromban rendszeresen halásztam! A szenvedély olykor veszedelmes tünetekkel jelezte fékezhetetlen voltát. Belesoványodtam, mogorva, emberkerülő fickó lettem. Ha korombeli leányokkal találkoz7
