Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Varga Csaba: Baj-gyűjtemény (befejező rész)

de hogy ezen az általános színvonalon mindenki boldoguljon: az már társadalmi s jórészt politikai kérdés”. (Újra olvasható: Veres Péter: A szocialista műveltségről. Kossuth, 1978 38. p.) 10 A sajtóvita legtalálóbb cikke: Varga Domokos: Egy temető sorsa (Élet és Irodalom, 1975. okt. 18. 9. p.) A tulajdonképpeni hivatalos választ Cs. K. fogalmazta meg. (Élet és Irodalom, 75. nov. 1. 2. p.) Cs. K. utólag — egy nekem írt levélben — Így nyilatkozott erről: „átvertek, csúnyán át­vertek és ezt írd meg”. 11 L. erről még „A boldog timberjackista” fejezetet. 12 Két idevágó Erdei Ferenc-idézet a Futóhomokból: „Az elproletárosodás azonban nem jellemző a Kiskunságra. Inkább a gyarapodó kisegzisztenciák országa ez, semmint a hatalmaskodó nagyoké és a növekvő számú kisemmizetteké.” (186. p.) „Az őslakó kunok pedig nem dolgos paraszti közösség már — ilyen nem is volt —, hanem félig polgári és félig úri gazdaréteg.” (195. p.) 13 Két részlet Kőhalmi Ferenc „Lenin a szocialista szervezésről” c. cikkéből. (Társadalmi Szemle 1980/április, 62—77 p.) „Lenin felismeri az egyéni és helyi kezdeményezések nagyszerűségét. Követelménnyé teszi, hogy ezeket az új hajtásokat, újításokat azonnal gyűjtsék össze a társadalmi munka minden területéről és hozzák nyilvánosságra, tegyék közkinccsé, irányítsák rájuk a köz­vélemény figyelmét, kapcsolják be a szocialista közösség szellemi vérkeringésébe, és mindezzel keltsék fel az egészséges versengés szellemét. „Most csak az van hátra, hogy megszervezzük a ver­senyt, azaz biztosítsuk a nyilvánosságot, amely lehetővé tenné az állam minden közösségének, hogy tájékoztatást adjon arról, hogyan folyt a gazdasági fejlődés a különböző vidékeken, biztosítsuk, másodszor, a szocializmus felé haladás terén az állam különböző kommunáiban elért eredmények összehasonlíthatóságát, biztosítsuk harmadszor azt, hogy az egyik közösségben szerzett tapasz­talatok gyakorlatilag hasznosíthassák a többi közösségben, biztosítsuk azon anyagi erők — és emberi erők — kölcsönös cseréjének lehetőségét, amelyek a népgazdaság vagy az államigazgatás megfelelő területén a legjobbaknak bizonyultak.”3’ (Ez a Lenin-idézet olvasható: LÖM, 36. köt. 141—142. p.) „A néptömegek általában a történelem alkotói. A szocializmusban azonban különösen is, mert nemcsak az alkotás folyamatának főszereplői, hanem forradalmi pártjuk segítségével az alkotó folyamat szervezésének is. „Egyik legfontosabb, ha ugyan nem a legfontosabb feladat ez idő szerint az, hogy a munkásoknak és általában a dolgozóknak és kizsákmányoltaknak ezt az önálló kezdemé­nyezését az alkotó, szervező munka terén minél nagyobb arányokban kifejlesszük. Ha törik, ha szakad, szét kell zúznunk azt a régi, ostoba, barbár, alávaló és förtelmes előítéletet, hogy az álla­mot kormányozni, a szocialista társadalom szervező építését vezetni csakis az ún. felső osztályok, csakis a gazdagok vagy azok tudják, akik kijárták a gazdag osztályok iskoláját.”52 „Csak az győz és tartja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik az eleven népi alkotóerő forrásában.”53 (Kőhalmi Ferenc cikkében szereplő két újabb Lenin-idézet olvasható: 52 = LÖM, 35. kötet. 198. o. 53 = LÖM. 35. kötet 60. o.) 14 Lásd Bánlaky Pál—Varga Csaba: „Életmódmodellek a mai faluban” c. cikkét. (Forrás,) 1980 május 15 Hogy mit értek a teljes boldogságon! Mindenoldalú lehetőséget, s minden egyes lehetőség sokfajta megvalósítását. (A testi szerelemtől a történelem személyes alakításáig, az alkotómunkától a mikro­közösségek szabad létrejöttéig, a nemcsak a javak elosztására orientált családtól a dolgok fölötti szellemi uralomig, a nem történik semmi állapottól a minden értelmes hasznos [sőt nem egyszer haszontalan] megtörténhet viszonyokig, avagy —s nem sorolom tovább — a megőrizhető egész­ségtől a minimum közepes jólétig ...) 16 lásd ifj. Reiszig Ede és Nagy József: Kiskunhalas c. írását. (Különlenyomat a Magyarország vármegyéi és városai „Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye” című monográfiából. 1905. 420. p.) Utólag is megköszönöm Gergely András anyaggyűjtő, s Hatvani Zoltán szervező mun­káját. 47

Next

/
Thumbnails
Contents