Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Miskolczi Miklós: Szerelmeskedések (részlet)

Vannak elsőre is „okos” rokonszenvezők. Sőt, félő, hogy egyre többen. Mondván: „hol van az előírva, hogy ne azzal rokonszenvezzek, aki jó hozzám?”. Egy hölgy magától értetődően magyarázta el, hogy hálából feküdt le a főnökével, akinek indulását és első szakmai sikereit köszönheti. Kinevette a férfit, mert ügyetlen volt, de ez más lapra tartozik. Ő fizetett, mégpedig szerinte tisztességesen. Kérdésemre, hogy kivel kötötte első külső kapcsolatát, egy 24 éves asszony meglepő választ adott: „A főnökömmel, hogy a gyesen levő kismama helyén véglegesítsenek.”

Huszonegy éves volt akkor és alig egy éve férjezett.

Érdekeset mondott erről egy harmincon túli, sokat megélt asszony: „Én még soha nem feküdtem le a főnökömmel — mondta — és ebből még soha sem származott hátrányom”. Következésképpen az ilyen típusú viszonyokban az előnyszerzés, mint motívum, elismerten jelen van.

Vannak főnök férfiak (állítólag már főnöknők is, de ilyennel még nem találkoztam), akik mesteri módon tudják kiválasztani szexuális szolgálattételre hajlandó beosztottaikat. Ennek megfelelően vannak munkahelyek, ahová belépve az ember megérzi, ahogy Villon mester mondta, az elhamarkodott szeretkezések szagát.

Segítőkész barátok és barátnők is szívesen összehozzák úgymond mulya, félénk, elfoglalt vagy időzavarban levő barátjuk, barátnőjük első, vagy sokadik esetét. Csak megjegyzem, hogy a a feleség oldalán nem életbiztosítás egy válófélben levő, elmúlt éveit sürgősen pótolni akaró, új életformával kísérletező barátnő, mondjuk a neki ítélt lakással. De egy „bika” hírében álló haver sem, a férj társaságában. A partnerszerzés alighanem legmélyebb pontja, amikor barátok vagy barátnők között nyílt vagy félig burkolt cserebere folyik. Néhanapján házastársak is összehozzák egymásnak véletlenül vagy készakarva az első, vagy a sokadik külső kapcsolatot. A férj, akinek családi elfoglaltságai miatt nincs egyetlen órányi szabad ideje sem, szinte törvényszerűen kikezd a feleség barátnőjével, aki esetleg éppen gyámolításra vár. Sokszor lejátszott parti ez.

Nem is kísérletezem tovább, felsorolni úgy sem lehet a kapcsolatteremtés típusait. Csak egy bizonyos. Nem igaz, hogy a házasságban élők első külső kapcsolatát, legalább az elsőt, feltétlenül lángolón nagy szerelem előzi meg. Meggyőződésemet azért hangsúlyozom, mert eléggé elterjedt az ellenkező vélemény. Élsősorban nők hirdetik, akik úgy vélik: szerelemmel kell indokolniuk nemcsak az első, de minden további kapcsolatot is, különben rájuk sül a kurvabélyeg. Ezért deklarálja olyan sok nő úton-útfélen, hogy szerelmes. A szerelem ugyanis tiszteletre méltó érzés és némileg igazolja a cselekedeteket.

Férfi társaim, mivel jobbára mentesek az önigazolás kényszerétől, csak akkor hivatkoznak szerelemre, ha valóban szerelmesek. Még csak azt sem mondhatom, hogy azért titkolnák, mert a külső kapcsolatot folytató férfiak körében nem volna értéke, rangja ennek az érzésnek. Ellenkezőleg. A józanságát, realitásérzékét, tartását megőrző szerelmes férfi még a mennyiség bővületében élő társak között is tiszteletet, irigységet kelt. Nem így azok a feminin típusú férfiak, akik ilyen esetben elveszítik önmagukat.

Külső kapcsolatokat folytató férfiak nagyobbik része egyszersmind mennyiségi szemléletű. Mintha kábítószer-fogyasztók lennének. A mennyiség náluk ritkán, vagy sohasem csap át minőségbe, megmarad a teljesítmény, a kaland, az őrület, a tiszta szexualitás szintjén. Ezért ebben a csoportban nagyobb esélye van egy középszerű, azonnal kapható nőnek, mint annak a csinosnak, okosnak, aki akárcsak másnapra tolja el a szeretkezést. Nem tudom, megfigyelték-e, mennyi kedves, csinos, tulajdonképpen már hajlandó asszony vár külső kapcsolatra, és hány nagyon is középszerű fut boldogan titkos találkákra? Hát, ezért!

34