Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 5. szám - Kántor Péter: Mielőtt jön idő (vers) - Tarnái László: Gyógyító hited (vers)
KÁNTOR PÉTER MIELŐTT TÖN IDŐ És jön idő, hogy csak öt percünk marad záróra, mondják majd, és felszedik a székeket fejjel lefelé asztalra teszik őket aludni szédülten tántorog a pincér — mi megyünk. És aki visszafordul — látja a pincér részeg táncát. Öt percünk, két cigarettánk van — osztozhatunk ki kíván csillárt gyújtani a koszos abrosz fölött valaki gombócot nyelt, valaki hetyke sapkája behorpadt valaki beszél, beszél, beszél hatra vakot. És záróra — fejjel lefelé asztalra kerülnek a székek az öreg Úr a függöny mögül ásít, nem int szedelőzködik sál, sapka, kesztyű, kabát pénztárcából kerek pénz: holdezüst gurul. És megyünk: tovább! egy halom lelkesült kacat mielőtt ringó babakocsiba dugnak — tente baba a hatkilós csuka, a hatmellű nő, a hatfejű béke mielőtt jön idő, hogy semmink se marad és osztozhatunk. És aki visszafordul — látja a pincér részeg táncát. TÁRNÁI LÁSZLÓ GYÓGYÍTÓ HITED Itt vagyok Leteszem fejem a gépre e megszokott rettenetes egyhangú mindenségre Kapcsold koponyámra a huzalokat Kivetítve láthatod agyam jeleit mint furcsa ákom-bákomokat Fejed ingatod szavaid rámszegzed Hogyan gyűlt irántam ennyi erő benned? Hallgatom az ismert intenciót Arcom árkai kemények Halántékom mögött mások lettek az igények Szavaimmal már nem szoktam egyre-másra várni De belülről e műszerekkel lehetséges teljesen átkomponálni? Nem tudom Nem hiszem Köszönöm gyógyító hited
