Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Népismeret a múltban és a jövőben (Tálasi István válaszol Bárth János kérdéseire)
NÉPISMERET A MÚLTBAN ÉS JÖVŐBEN TÁLASI ISTVÁN válaszol BÁRTH JÁNOS kérdéseire Tálasi István egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tárgyi Néprajzi Tanszékének tanszékvezető professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Iránymutató néprajzi tanulmányok szerzője és néprajzkutató nemzedékek nevelője. Tudós és pedagógus egyszemélyben. Ortutay Gyula halála óta a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. 1980 nyarán ünnepelte 70. születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntjük „nevelő hazája”, a Kiskunság tájékáról. A nagy múltú drávaszögi Laskón született, mégis kiskunságinak érzi a néprajzi köztudat. Honnan ered ez a kiskunsági kötődése? A kérdésre kicsit összetettebben kellene válaszolnom. Igaz, hogy a drávaszögi Laskón születtem, az is igaz, hogy kötődöm a Kiskunsághoz,azonban van még egy másik pontja is az Alföldnek, amelyhez szintén sok emlék kapcsol. Úgy szoktam ezt mondani, hogy nekem van egy szülőföldem, és van két nevelő hazám. Egyik nevelő hazám Kunszent- miklós és a Kiskunság, a másik pedig Hódmezővásárhely. Természetesen a Kiskunsággal való kapcsolatom tartósabb volt időben is és kihatásaiban is. Nem csak azért, mert részben elemi iskoláimat és a gimnáziumot ott végeztem. A családom voltaképpen egészen az 1960-as évekig ott tartózkodott. Mindig örömmel nézem irataim között azt a két okmányt, amelyek szerint Kunszentmiklós elöljárósága befogadott kunszentmiklósi illetőségűnek akkor is, amikor már budapesti lakos voltam. Milyen útravalót adott a kunszentmiklósi gimnázium? A kunszentmiklósi gimnáziumban kiváló tanáraim voltak, akik részint képzettségüknél, részint pedig magatartásuknál fogva példaadók lehettek számomra. Sokat jelentett számomra az ottani tanári könyvtár, amelyben nagyon értékes munkák voltak. Egy kis önkéntes brigád, hogy így mondjam mai szóval, nyaranként rendbentartó munkákat végzett a könyvtárban. Én is azon szerencsések közé tartoztam, akik ennek a jótéteménynek részesei lehettek. Először természetesen kuriózumokat nézett az ember, később azonban egyre gyakrabban olyan könyveket is levett a polcról, amelyek választott pályája felé irányították. Néprajzi érdeklődésének van-e valamilyen kunszentmiklósi gyökere? Ott ismerkedtem meg a Ethnographiá-val, a magyar néprajz központi folyóiratával a gimnáziumi könyvtár jóvoltából. Ebben a könyvtárban még ilyen különleges szakmai folyóiratokat is járattak. Megtalálható volt ott az Egyetemes Philologiai Közlöny és több nyelvészeti folyóirat is. így kunszentmiklósi olvasmányaim későbbi érdeklődésem kialakulásában jelentős szerepet játszottak. Első könyvét a kiskunsági pásztorkodásról írta. Miért tartotta fontosnak a Kiskunság kutatását? Az egyetemen nemcsak magyar, német és angol szakos voltam, hanem turkológiát is hallgattam négy éven keresztül. Az volt a szándékom, hogy turkológiából fogok doktorálni, mégpedig a turkológiának olyan szakaszából, amely vagy művelődéstörténeti vagy néprajzi vonatkozású. A turkológiái disszertációt azonban nem fejezhettem be. Néhai professzorommal összekülönböztünk. Ő elhárította egy könyv kölcsönadását, én pedig erre hátat fordítottam a turkológiának. Professzorom később megbánta ezt a lépését. Negyedéves koromban Győrffy Istvánt kezdtem hallgatni, aki ekkor még csak magántanárként tanított az egyetemen. Elvitt bennünket vasárnaponként a Néprajzi Múze85
