Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Hencz Aurél: Erdei Ferenc tanyarendezési elképzelései a felszabadulás előtt
a tanyás mezőváros. Fellapozva Fényes Eleknek az 1830-as években megjelent geográfiai munkáját, azt olvashatjuk, hogy Moson, Tata, Tóváros, Pápa, Nagykanizsa, Baja, Szolnok stb. mezővárosok jelentékeny privilégiumokkal bírnak, fejlett kereskedelmük van, vagyonosak, Dunaföldvár, Szekszárd és Bátaszék lakosai „szép szabadságokkal dicsekedhetnek, földjeiket szabadon adhatják és vehetik, és csak dézsmát fizetnek”. Ezzel szemben a tanyás Békés község „régi szabadságainak maradványa egy erdőcske”,. s az ugyancsak tanyás Makót, amely 1777-ig csak árendát fizetett, a püspök-földesúr úrbéri szolgálatra kényszerítette. A tanya nélküli mezővárosok tehát erősebbeknek bizonyultak. Benisch túlzottnak tartja az elmaradott, gazdasági és kulturális szempontból alacsony szinten levő falunak „a belterülete társadalmi egységébe tartozó, városrészt alkotó” tanyával történő szembeállítását. Azt, hogy miben áll a tanyai lakosnak „a város magasabb szintű életében való részvétele”, miért lesz szerves tartozéka a városnak, hogy mit jelent „a közvetlen szálon a város társadalmi életébe tartozás”, Erdei közelebbről sehol sem magyarázza meg — háborog Benisch —, még kevésbé azt, .mennyiben van mindezek tekintetében a városhoz tartozó tanyalakos kedvezőbb helyzetben, mint. a várostól ugyanolyan távolságra levő községi lakos. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nemcsak aprófalvak, hanem népesebb, kultúrált falvak, sőt fejlett tanya- központok (pl. Szeged-Alsótanya, Kecskemé^-Lakitelek) is vannak, amelyekben az ott lakó alighanem mindazt megkapja, amit az általában gyengén fejlett tanyavárosok legtöbbjében megkapna, éspedig helyben, nem 30 kilométer távolságban. De még a legkisebb falu polgára is helyben részesül bizonyos közigazgatási és közegészségügyi gondozásban a körjegyző, illetve a körorvos kötelező látogatása révén, s ha kedve tartja, a legközelebbi városba éppúgy bejárhat, mint annak tanyalakója. Benisch szerint Erdei megállapításai a tanyavilágnak csak nagyon kis részére alkalmazhatók: olyan helyen, ahol erős városi központ van, s körülötte legfeljebb 10 kilométer távolságban a tanyavilágban semmiféle központ nincs, vagy ilyen nem alakítható ki, és ahol a tanyai lakosság túlnyomó része kétlaki. Erdei azt is megállapítja, hogy az ilyen tanyavidék egyre jobban fogy, s szaporodnak a kizárólag kinnlakó tanyaiak. Ilyeneknek kell tekinteni a kistanyák „átmenetileg”, 25—30 éven át családostól kinnlakó ifjabb gazdáit és a nagygazdák cselédeit is. Benisch álláspontja szerint a lokális teendők decentralizálása tanyaközpontok vagy tanyaközségek útján minden tanyalakónak eminens érdeke, s egyáltalán nem káros az illető városra sem, ha az a tanyavidéknek valóságos gazdasági és kulturális gócpontja, mint ahogyan pl. Szombathely vagy Kaposvár — a helyi közigazgatástól eltekintve — van olyan élénk kapcsolatban környező falvai- val, mint pl. Hódmezővásárhely tanyavilágával. Az anyaközségtől távolabb eső tanyavilágban egyre kevesebb a tartozéktanya, s itt a lakosság a belterület minden akadékoskodása ellenére is — az élet kényszere folytán — igyekszik kialakítani saját központját, amelyet a megértőbb városok is kezdenek támogatni, sőt zárt telepek létesítésével elősegíteni (Szeged 3, Kecskemét és Hódmezővásárhely 2—2 közigazgatási kirendeltséget létesített). Nagy távolságban a kétlaki élet, a két lakás, a két háztartás fenntartása' egyáltalában nem gazdaságos, kényelmetlen és időt rabló, ezért fogy az ilyen tanyák száma. S miért lenne még a módosabb gazda is kétlaki, amikor 2—3 ezer tanyai lakos már olyan központot vagy községet tarthat fenn, ahol — főleg az önálló községben — saját erejéből, saját céljaira fordított közjövedelmekből megteremtheti mindazt (köz- igazgatás, templom, iskola, társaskör, mozi, orvosi és állategészségügyi szolgálat, gyógyszertár, posta, piac stb.), amire neki szüksége van, s aminél sokkal többet a kisebb- mezővárosokban sem talál. Ami pedig ezen felül hiányzik, azt a városban továbbra is éppen olyan mértékben élvezheti, mint korábban, aminthogy nincsenek a Szeged vagy Kecskemét nyújtotta előnyöktől elzárva az oda gravitáló, de a város közigazgatásától 61.
