Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - MŰHELY - Hencz Aurél: Erdei Ferenc tanyarendezési elképzelései a felszabadulás előtt

városrészek, vagy ritkábban nagy falu részei. Éppen ezért a tanya nem vidéki kapcsolatban áll a várossal. Saját vidéke a városnak, sőt nem is vidéke, hanem szerves külterületi tartozéka. A tanya—város viszony tehát nem úgy osztja meg egy terület népességét, mint a falu—város, vagyis hogy egyeseket városiakká, másokat vidékiekké tesz, hanem úgy, hogy ki-ki városi is, vidéki is. így a tanyarendszer nemcsak kikerüli a kényelmetlenül szoros falusi közösséget, hanem város—vidék aránytalan szerveződését is feloldja. S ez továbbmenőleg azzal a következménnyel jár, hogy az agrárnépességet is városivá tudja tenni. Ez pedig olyan páratlan előnye a települési rendszernek, hogy általa messze a falu fölé emelkedik. Elismeri, hogy aránytalan viszonyt teremt a nagygazdatanya és a haszonbéres tanya. Az egyiknél állandóan tanyán lakó cselédség, a másiknál állandóan tanyán lakó haszonbérlő réteg jön létre. Ezeknél a tanyatípusoknál tehát úgy alakul a mérleg, hogy a tanya gazdája teljesen városi, tehát helyzete feltétlenül jobb, mint a falusiaké, viszont a tanyai cseléd és a tanyai haszonbérlő állandóan a tanyán lakik, így helyzete rosszabb, de nem biztos, hogy a falusi helyzetnél kedvezőtlenebb. A farmtanyák esetében a helyzet a következő: az itt élő állandóan tanyai lakos, s kiesik a város vérkeringéséből. A várostól, illetve a belterülettől mégsem szi- getelődik el, mert közvetlen szálon a berterület társadalmi életébe tartozik, csak éppen nem lakik benn. Amikor azonban valamilyen szükségletének a kielégítése megkívánja, mindig bent van. Mindezek figyelembevételével Erdei álláspontja az, hogy a tanyarendszer általában olyan helyzetet teremt, amelyben a tanyák nagyobbik részén a tanyaiak városi társadalom tagjai. A tanyás társadalom élete tehát részben szórványi, részben városi. De a mindkét területen élő lakosság fölötte áll a falusinak. Igaz, a szórványtársadalom életformája semmivel sem városiasabb, mint a falué, azonban a falusi kötöttségek hiányoznak belőle.

Erdei a tanyás helyzet elemzése közben megállapítja: a tanyafejlődés igen komoly közigazgatási kényelmetlenséget idézett elő. A kialakult közigazgatási formák nehézkesen működnek az alföldi tanyás határokban, s valóban igen körülményessé teszik a közfeladatok ellátását. A meglevő közigazgatási nehézségek ellenére a továbbfejlődés szempontjából mégis értékesebbnek tartja a tanyarendszert, mint a falusi formát: először is a paraszti kötöttségekből kiemelkedő társadalom, másodszor a racionális mezőgazdasági üzem, s végül egy minden fejlődésre képes városszervezeti forma sokkal kedvezőbb tényezője a fejlődésnek, mint a szoros falusi közösségekbe merevült parasztság, a nehézkes termelőüzem és a városból való teljes kiesettség. A tanyás társadalom alapjain kétfelől is sikeresebben történhet komoly fejlődés. Egyfelől az átalakulás hajtóerői sokkal számosabbak és erősebbek a tanyás társadalmakban, mint a falvak kis egységeiben. Itt már felszabadult erők keresik az érvényesülés útját, amott pedig a fel- szabadulás kísérletével vész semmibe az energia. Másfelől pedig kész és jó társadalomszervezeti formákat kínál a tanyarendszer egy kiegyenlítettebb rend számára. A családi kisgazdatanya és a farmtanya minden olyan fejlődés esetére, amely az egyéni vállalkozások alapjára helyezkedik, kész szervezeti formát nyújt, s általános érvényesülése esetén a falu—város ellentét objektív föloldását valósítja meg. Szövetkezeti, közösségi gazdálkodás esetére pedig általában a tanyarendszer adja annak példáját, hogy a termelőhelyi munka és a városi élet ellentétét hogyan lehet egy szervezet által megszüntetni. Azoknak a társadalmi bajoknak és visszásságoknak, melyeket a tanyairodalom a tanyarendszer számlájára ír, legnagyobb része egyáltalán nem a tanyarendszer következménye. Olyan általános társadalmi jelenségek, amelyek nem egyik vagy másik települési forma, hanem az általános gazdasági-társadalmi helyzet következményei. A tanyai cselédség nehéz helyzetén, a tanyai bérlők kihasználásán, az általános társadalmi és kulturális elesettségen nem lehet ún. tanyapoiitikával segíteni. Ezek ugyanis általános politikai kérdések, tehát csak általános politikai segítség orvosolhatja ezeket a

58