Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - MŰHELY - Hencz Aurél: Erdei Ferenc tanyarendezési elképzelései a felszabadulás előtt

tanyai bajokat. Erdei egy évtizedes tapasztalat és töprengés után sem tud másként állást foglalni, mint hogy helyesli a tanyák városiasítását. A tanyák városiasítása azt jelenti, hogy azt a külterületi telepet, amely alapszerkezetében már városrészi helyzetben van, még inkább ilyenné kell tenni. Ez a folyamatos összeszervezés részben, technikai, részben szervezési kérdés, mindkét irányban azonban olyan politikai törekvés, amelyet azok, akik a parasztság felemelkedését kívánják szolgálni, fenntartás nélkül vállalhatnak. A tanyarendezés, vagyis a tanyák városiasításának főbb feladatait Erdei három pontban foglalta össze. A föladatok első csoportja technikai: a tanyák és a belterület közti közlekedés javítása. A második és a harmadik szervezési: tanyai közintézmények, illetve a tanyaiak részére városi intézmények létesítése. A közlekedés jobbítása elsősorban az utak kiépítését jelenti. Ez a tanyapolitika alfája. Nem is új utak nyitásáról van szó, hiszen a tanyai utak rendje a történeti fejlődés során jól alakult, hanem a meglevő utak kiépítéséről, hogy azokon télen-nyáron lehessen közlekedni. Ez az egy segítség a tanyai bajok jelentős részét orvosolja. Ha pedig a közlekedéspolitika közúti járművekkel, posta- és telefonszolgálattal is kiegészül, akkor csaknem teljesen biztosítva van a tanyáknak a várossal való jó összeszervezése. A jó összeköttetés megvalósulása esetén nincsen szükség több külterületi intézményre, mint amennyit a különleges tanyai szükségletek kielégítése megkíván. Tehát nem szükséges pl. sem közigazgatási kirendeltség, sem templom és temető, hanem csak olyan intézmények kellenek, amelyek a tanyai termelés, valamint a kint élők egészségének szolgálatára és a gyermekek alsó fokú iskolázására valók: tehát egészségügyi szolgálat (orvos, szülésznő és egyszerűbb gyógyszerek), állategészségügyi szolgálat, járlatlevél-kezelés, a termeléshez kapcsolódó iparok, valamint elemi iskolák. Végül a tanyapolitika harmadik követelménye városi, illetve belterületi intézmények létesítése a tanyaiak számára, pontosabban azok használatára, akiknek benn a városban nincs saját, illetve családi házuk. Mindenekelőtt kocsibeálló és szállóhely, ahol megállhatnak és megszállhatnak. Továbbá internátus azoknak a tanyai gyerekeknek, akik magasabb iskolába járnak. Végül szülőotthon, illetve a kórházak olyan bővítése, hogy azokban a tanyán lakó szülő nők is rendszeresen helyet kaphassanak. Erdei szerint az ilyen tanyapolitikával érhető el, hogy a tanyáknak a várossal való összetartozása valóban teljessé váljék, s ezzel megvalósuljon a tanya- rendszer alapvető értelme. Újólag hangsúlyozza, hogy bármily sikeres legyen is a tanyapolitika, nem fogja orvosolni azokat a bajokat, amelyek nem a tanyai helyzet következményei, hanem ettől független, általános gazdasági és társadalmi összefüggések okozatai. Okos és ésszerű politika azonban mégis javíthatja a tanyai helyzetet, így az a falusi helyzetnél mindenképpen kedvezőbbé válik, s magasabb lépcsője lesz a parasztság felemelkedésének.

Erdei tanyamonográfiája néhány megállapítására elsősorban a hazai területrendezés egyik neves szakembere, Benisch Artúr válaszol. Érvekkel alátámasztott álláspontjának lényege:

A tanyakérdéssel foglalkozó szakírók legtöbbje egyetért abban — hangsúlyozza Benisch —, hogy a magyar tanyavilágnak a rendszertelen fejlődés következtében súlyos, gyors orvoslást kívánó bajai vannak. Egy 1937-ben közreadott kiadvány megdöbbentő adatokat tárt fel a tanyai lakosság példátlan elhagyatottságáról. Ennek fő oka, hogy a tanyás városok és községek nagy többsége tanyáit gyarmatnak tekintette, amelyekért áldozatot hozni nem volt hajlandó. A felmerülő, egyre sürgetőbb kívánságokat a tanyás községek azzal ütötték el, hogy felesleges kint a tanyavilágban intézmények létesítése, hiszen a tanyai lakosság állandóan bejár a belterületre, s ott valamennyi szükséglete kielégítéséről hiánytalanul gondoskodhat. Benisch szerint ez a felfogás kapott elméleti megalapozást Erdeinél, aki már korábban is szembehelyezkedett az egész tanyairodalommal, s azt igyekezett bebizonyítani, hogy a magyar mezőváros, a tanyák világa

59--